Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. III. kötet 1897,1898 (Budapest, 1899)

50 A peres telek között a jogi vita a körül forog, vájjon azokat a törvényhatósági és községi pót-, és ezt, valamint általános jövedelmi p'ótadökat, melyeket a másodbirósági Ítélet tényállásában ismertetéti 4 rendbeli haszonbérleti szerződés szövegében érintett ingatlanok után az 1892. év első 3A-dére kivetettek; alperes haszonbérlő, avagy felperes bérbeadó tartozik-e viselni. Alperes felülvizsgálati kérelmében a felebbezési bíróságnak öt marasztaló ítéletét első sorban a miatt támadja meg, hogy a bírósága haszonbérleti szerződéseket a kereseti követelésekre vonatkozólag helytelenül értelmezte. Alperes szerint különösen arra tekintettel, hogy az egyes négyrendbeli szerződéseknek, az adófizetés kötelezettséget meghatározó kitételei különböző módon szövegezvék, a bíróságnak az volt volna feladata, hogy az adófizetési kötelezettség kérdésében a szerződő lelek valódi akaratát kutassa ki és állapítsa meg. A felek valódi akarata pedig legalaposabban a bérleti szerződésnek a szerződő felek részéről 20 évet meghaladó időn át tartott alkalmazásából állapítható meg. A 20 évet meghaladó és felperes érsek elődje alatt folytatott gyakorlat szerint a felperes szolgálatában álló tisztviselő tanúk előadásához képest az összes egyenes adókat nem alperes, hanem az érsekuradalom fizette, ily adó fizetésének kötelezettsége alperes ellen nem is volt előírva és ebből következik, hogy alperes a járulékokat képező pótadókat sem tartozik az uradalomért fizetni és pedig annálkevésbbé, mert szerződéseit 6—6 évenként épen altban a feltevésben újította meg, hogy az adófizetés az előző gyakorlathoz mérten történetid. Kiemeli alperes továbbá azt is, hogy a mostani érsek felperest, elődjének a tényleges gyakorlatban kifejezett akarata a szerződéseknek kérdésben forgó tartalmára is kötelezi és pedig annyival inkább, mivel a gyakorlatnak alapja nem tévedésben vagy elnézésben gyökeredzett, hanem a felek öntudatos akaratában. Alperesnek ez a panasza alaptalan, mert a pernek nem vitás adatai, jelesül az első bíróság előtt felvett tárgyalási jegyzőkönyvek és a K) a. haszonbérleti szerződésből kitűnik, hogy alperesnek az érseki uradalommal az 1801 ± gazdasági évre, illetőleg az 1892. évi gazdasági évre, illetőleg az ls(.):>. évi szeptember hó vegéig való és e perben szóban forgó jogviszonya a széküresedésben volt javak felügyeletére kirendelt m. biztosnak hivatalos intézkedésén, jelesül azon a tényén alapulván, hogy az alperes és a volt érsekelőd között