Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. III. kötet 1897,1898 (Budapest, 1899)

4:; Jogkérdést képez az, hogy a jelzálogos hitelezőt a zálogjog szerzése körül rosszhiszeműség terheli-e ? (S. E. 185. §. a) p.) Ügyállás: A felperesnek id. V. H. kötelezvény alapján adósa lett 1200 frt erejéig, a mely az adósnak ingatlanára jelzálogilag biztosíttatott. A személyes adós elhalálozása után ennek örökösei ellen a felperes pert indított, s a perben ezek annak tűrésére köteleztettek, hogy a felperes követelését a jelzálog tárgyából kielégíthesse. Minthogy időközben az ingatlan tulajdonjoga ifj. V. H.-néra szállott át, jelen perben a felperes ezt kéri annak tűrésére köteleztetni, hogy követelését az ingatlanból kielégíthesse. E perben az alperes a elzálogos követelés valóságát és a bekeblezés érvényességét is kifogásolta, ez utóbbit azon az alapon, hogy a felperes rosszhiszeműen járt el a zálogjog szerzése körül. A felperes ellenvetette a perben : hogy követelése a személyes adós örökösei ellen és így az alperes férje ifj. V. H. ellen is jogerősen megítéltetett, s az itélt dolog hatálya az alperesre is kihat, miután az ingatlant férjétől szerezvén meg ennek jogutódja. De másfelől a zálogjog érvényessége azért sem vonható kérdés alá, mert az alperes a zálogjog törlése iránt általa indított keresetével elutasíttatott, s e pert megújította, jólehet, hogy a perújítás rendén még ítélet nem hozatott. A felebbezési bíróság a felperest keresetével, a kir. Curia pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította, a következő okokból: Felperes felülvizsgálati kérelmében panaszolja, hogy a felebbezési bíróság anyagi és alaki jogszabályokat sértett meg, midőn annak a kérdésnek taglalásába bocsátkozott, hogy megitélhető-e a kereset tárgyát képező 1200 frtos követelés alperes ellen és kötelezhető-e alperes annak tűrésére, hogy felperes követelését a jelenleg alperes tulajdonát képező jelzálogos ingatlanból végrehajtás útján kielégíthesse. E sérelem okadatolására felperes elsősorban azt hozván fel, hogy az 1200 frt követelés erejéig a zálogjog személyes adósa id. V. H. ellen az akkor annak nevén állott ingatlanra telekkönyvileg bekebeleztetett és alperes ez ingatlant már e teherrel vette át férje ifj. V. H., kinek azt felperes adósa átadta; továbbá hogy a bekebelezés óta három év már eltelt, és hogy a követelés részére az időközben elhalt adósainak örökösei ellen és köztük különösen alperes férje és jogelődje ellen is jogerősen már megítéltetett, és az Ítélet hatálya alperesre, mint férje jogutódjára is kihat; végül hogy alperes részéről felperes ellen a zálogjog törlése iránt lefolytatott perben alperes a m. kir. Curia által keresetével elutasít-