Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. III. kötet 1897,1898 (Budapest, 1899)

44 látván, á felperesnék a jelzálogos ingatlanból való kielégítési joga kérdés tárgyává többé nem tehető. Ez a panasz alaptalan: mert tekintettel arra, hogy a telekkönyvi rendszerrel kapcsolatos anyagi jogszabályok csak a jóhiszeműen szerzett nyilvánkönyvi jogokat védik és a nyilvánkönyvi jognak annak szerzése körüli rosszhiszeműség alapján váló érvénytelenítését megengedik, alperestől, habár felperes zálögjogával terhelve szerezte meg az ingatlan telekkönyvi tulajdonát, nem tágádható meg az a jog, hogy a zálogjog érvényessége ellen felperesnek a szerzés körüli rosszhiszeműsége okából ennek bizonyítása esetén kifogását sikeresen megtehesse, mert sem az elsőbiróság, sem a felebbezési bíróság ítéleteinek tényállásából ki nem tünvén, hogy felperes keresetét a zálogjogi elbirtoklással is támogatta volna, a felülvizsgálati kérelemben a. három évi elbirtoklásra való hivatkozás a felülvizsgálati eljárásban, még has jelen esetben elbirtoklásról egyáltalán szó lehetne, — többé tekintetbe není vehető, továbbá mert felperes részéről személyes adósának örökösei ellen lefolytatott perben alperes peres félként nem szerepelvén, másreszt pedig alperes férjének általános jogutódja nem lévén, az abban a perben hozott bírói határozat reá nézve ítélt dolog hatályával nem bir, és végre mert az a körülmény, hogy alperes a részéről felperes ellen a zálogjog törlése iránt lefolytatott perben keresetével elutasittatott, ' minthogy abban a perben a követelés valósága és a zálogjog érvényessége ellen általa félhozott kifogások érdemilég bírálat tárgyává sem tétettek, hanem aljteres keresetével csupán kereshetőség ' okából utasíttatott el, — szintén nem áll útjában annak, hogy alperes' i\ zálogjog érvényességét felperesnek a zálogjog szerzése körül fenforgott rosszhiszeműsége alapján jelen perben kifogás űtján megtámadhassa, még pedig annál kevésbbé, mert felperes a jelen pert alperes ellen megindította, a nélkül, hogy a felebbezési bíróság ítéletének tényállása szerint alperes áltál felperes ellen indított perújítási keresetnek vegeidöntését bevárta volna. Panaszolja még felperes, hogy a felebbezési biróság helytelenül jelentette ki, hogy ő á zálogjog szerzése körül rosszhiszeműleg járt el és hogy őt ez alapon helytelenül utasította el keresetével, mivel egyrészt személyes adósa id. V. II. a birtokátadási szerződésben az ingatlan feletti szabad rendelkezési jogot haláláig maga