Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. II. kötet 1896,1897 (Budapest, 1898)
10 megállapításánál nem vette figyelembe azt, hogy a bérleti szerződési viszony, a bérletnek az alperesek részéről történt oda hagyása után megszűntnek tartandó a felpereseknek tényei folytán. Ezen panaszpontra vonatkozóan a felülvizsgálati kérelemhez mellékelt új bizonyíték a S. E. 197. §-a szerint nem volt ugyan figyelembe vehető, de másfelől a felebbezési bíróság ítéleti indokai szerint, az első bíróság által megállapított tényállást elfogadván, a S. E. 197. §-a szerint irányadó tényállásában meg van állapítva, hogy az alperesek által kibérelt, de odahagyott ingatlanokat a felperesek birtokba vették s az 1895 október 1-étől fogva birtokolják. A felperesek az alperesektői az 1895. évi október 1-én esedékes bérösszeget a haszonbérleti szerződés alapján, az alperesektől csak az esetben lehetnének jogosítva követelni, ha az után is, hogy az alperesek a bérletet önkénytelenül odahagyták, a maguk részéről a bérleti szerződési viszonyt továbbra is fentartották. A felebbezési bíróság tényállásában azonban az nincs megállapítva, hogy a felperesek a bérlemény tárgyának birtokbavétele alkalmával kifejezést adtak volna az alperesek irányában annak, hogy a birtokbavétel a bérleti szerződésviszonynak továbbra is fentartásával történt, sőt meg van állapítva az, hogy a felperesek 2 •/. alatti keresettel kártérítés iránti igényt érvényesítettek az alperesek ellen. A felperesek ama fényeinek tehát, hogy a haszonbérelt ingatlanokat, ezeknek az alperesek részéről történt odahagyása után birtokba vették, s azóta birtokban tartják s az alperesek ellen kártérítési igénynyel léptek fel, más jogi hatály nem tulajdonítható, mint az, hogy a haszonbérleti szerződésnek további fentartásához ők maguk sem ragaszkodtak, hanem a haszonbérletet, miután azt az alperesek felbontották, szintén megszüntetettnek tekintették. Ilyen körülmények között pedig a haszonbérösszeg követelésénél a haszonbéri szerződésre, a mely annak fentartását tételezi fel, vissza nem mehetnek. Ezek szerint a felebbezési bíróság az anyagi jogszabályoknak megsértésével tekintette a haszonbérleti szerződést még 1895 október 1-je utáni időben is felek között fennállónak s kötelezte az alpereseket az az időben esedékes és a folyó gazdasági évnek első felére előre fizetendő kereseti bérösszegnek megfizetésére, minélfogva Ítéletének megváltoztatásával a felperesek keresetükkel el voltak utasítandók. (Kir. Curia I. G. 167/96. 1896 szeptember 17.)
