Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. II. kötet 1896,1897 (Budapest, 1898)

9 a haszonbérletet, miután azt a bérlő felbontotta, önmaga is megszüntetettnek tekintette. A felebbezési bíróság ítéleti tényállásában megállapított tényeknek jogi hatályossága jogkérdés, s a felülvizsgálatnak tárgya. ($. E. 185. §. a) |>.) Az alpereseknek felülvizsgálati kérelmükben felhozott az a panasza, hogy a felebbezési bíróság a felperesekkel ezek kiskorú gyermekei ingatlanai haszonbérlete iránt kötött szerződést, a gyámhatósági jóváhagyásnak a felperesek részéről való ki nem eszközlése folytán, jogszabályoknak megsértésével tekintette érvényesen létrejöttnek, alaptalan, mert az atyai hatalmat gyakorló atya, az 1877 : XX. t.-cz. 15. §-a szerint rendszerinti haszonélvezője kiskorú gyermekei vagyonának is, miután a haszonbérbeadásnak esete a 20. §-ban felsorolt ama esetek közül, a melyekben a gyámhatóságnak jóváhagyását kikérni köteles, megemlítve nincs, az pedig nem tűnik ki a felebbezési bíróságnak tényállásából, hogy az alperesek azzal is védekeztek volna, hogy az 1. r. felperes mint atya, kiskorú gyermekei vagyonának haszonélvezetében korlátozva lenne, ennélfogva a gyámhatósági jóváhagyá- hiánya a felperesekkel kötött haszonbérleti szerződésnek érvényességét nem érinti. Alaptalan az a panasz is, hogy a felebbezési bíróság figyelmen kívül hagyta az alperesek bérösszegfizetési kötelezettsége megállapításánál azt, hogy a felperesek az épületeket — a szerződés feltételeihez képest — jó karban át nem adván, a szerződést a maguk részéről sem teljesítették s így annak teljesítését az alperesektől sem követelhetik. A felebbezési bíróság tényállása szerint az alperesek egy gazdasági éven át a haszonbérleti szerződés alapján a bérleti jognak gyakorlatában voltak. E szerint a mennyiben a haszonbérlemény tárgyának birtokába léptek, magát a haszonbérleti szerződési viszonyt egyoldalúlag megszüntetni most már nem lehetnek jogosítva azon okból, mert az átvett épületek nem voltak a szerződésben meghatározott állapotban s így az, hogy a felperesek az épületek jó karban átadása iránti kötelezettségüknek meg nem feleltek, az esedékes bérösszeg megfizetésének megtagadására nem szolgálhat okul. Alaposnak kellett azonban elismerni azt a panaszt, hogy a felebbezési bíróság az alpereseknek a kereset szerint követelt 1895 október 1-én esedékes félévi bérösszeg fizetése iránti kötelezettsége