Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. II. kötet 1896,1897 (Budapest, 1898)

64. §. A bizonyítékoknak szabad mérlegelése. A bizonyítékoknak szabad mérlegelése körébe tartozik az, hogy a felebbezési bíróság az okirat tartalmával bebizonyítottnak fogadta el a szerződő feleknek abban kifejezésre jutott szerződési akaratát és az egyéb bizonyítási adatok által attól eltérő szerződési akarat fenállását nem találta megállapíthatónak. 236. 22. A jogvélelem és a közönséges vélelem közötti különbség. 261. 69., 379. 274. Tanúvallomások bizonyító ereje a birói szabad mérlegelés körébe tartozik. 266. 78., 378. 270., 386. 285., 445. 416. A felebbezési bíróság nem köteles a felebbezésben felhozottaknak czáfolatára, Ítéletében külön indokokat felhozni. 274. 92. Az indokolásnak kötelessége, az első bíróság által eskü alatt kihallgatott fél vallomásának mellőzésére nézve. 294. 124., 31 7. 166., 336. 197. Az indokolás kötelessége, a bizonyítás felvétel mellőzésénél. 299. 130. A tények valósága és a bizonyítékok bizonyító erejére vonatkozó mérlegelés eredményének helyessége. 306. 142., 388. 289. Az indokolás kötelessége általában véve. 336. 197., 399. 315.T 408. 334. A felebbezési bíróságnak az a megállapítása, a mely szerint az eskü alatt kihallgatott félnek vallomását, az abban fenforgó ellentétek daczára hitelt érdemlőnek és a per egyéb adataival valószinüsítettnek fogadta el, araennyiben meggyőződésének okait kellően kifejtette, felülvizsgálati panasz alapját nem képezheti. 350. 223. A felebbezési bíróság az ügy eldöntésére lényeges körülményt, a felek között nem vitásnak ki nem jelenthet, a nélkül, hogy erre vonatkozó kijelentésének okadatait is kifejtené, vagy a feleknek erre vonatkozó nyilatkozatait is felemlítené. 352. 226. A bíróság tényállása megállapításánál a további bizonyítást mellőzheti, ha a már alkalmazott bizonyítékokat annyira meggyőzőeknek találja, hogy eleve kizártnak látja meggyőződésének, a még felajánlott további bizonyítékok által való módosíthatását. 378. 270. A bíróság az ügydöntő ténykörülmények megállapítására irányuló meggyőződése megalkotásánál nemcsak jogosítva, de kötelezve is van a pernek összes adatait méltatni, s a kötelező bizonyítási szabályoktól eltekintve, szabadon használhatja fel a pernek bármely tárgyi adatát s meggyőződésének a per adataiból merített okai nem képezhetik a felülvizsgálatnak tárgyát. 384. 282. A felebbezési bíróság a midőn ítélete kiindulásának alapjául az első bíróság ítéletének tényállását fogadta el, tartozik az ebben kiemelt körűimé-