Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. I. kötet 1895,1896 (Budapest, 1897)

4-2 Felperes felülvizsgálati kérelmében alaki jogszabály sértését és anyagi jogszabály helytelen alkalmazását panaszolván, felülvizsgálati kérelmét az 1893: XVIII. t.-cz. lv5. §-a a) és c) pontjaira alapítja. Alaki jogszabály megsértése gyanánt a felülvizsgálati kérelemben az van kiemelve, hogy a másodbiróság a tényállást minden irányban meg nem állapította, hanem csakis azon tény tekintetében, melyre marasztaló határozatát fektette. Szabálytalan ugyan a másodbiróság Ítélete a tekintetben, hogy amennyiben felperes keresete arra is volt alapítva, hogy férje rossz bánásmódja szolgáltatott okot arra nézve, hogy férje lakását elhagyja, s viszont alperes is azt hozta fel védelmül, hogy felperes önkényt és pedig már negyed ízben hagyta el házát, ez irányban a másodbíróság a tényállást meg nem állapította, sem pedig az elsőbiróságnak ide vonatkozó megállapítását magáévá nem tette, és pedig szabálytalan azért, mert már az indokolás kötelezettségéből (1893 : XVIII. t.-cz. 121. §-a 6. pontja) következik, hogy a felebbezési biróság is köteles a felek részéről felhozott összes perbeli állításokat jogi jelentőségük és valóságuk szempontjából vizsgálat tárgyává tenni és a tényállást rendszerint minden irányban tüzetesen megállapítani. Szükséges ez annyival inkább, mert az 1893 : XVIII. t.-cz. 197. és 204. §-ai értelmében a felülvizsgálati biróság a másodbiróság által megállapított tényállás alapján hozza meg Ítéletét s ennélfogva a felülvizsgálati jogorvoslat eme rendszere szükségképen azt hozza magával, hogy a felebbezési biróság részéről megállapított tényállásnak rendszerint azokra a ténykörülményekre is ki kell terjeszkednie, melyeket a felebbezési biróság nem fogadott el döntőknek, de a melyek a kérdés eltérő megítélése esetében ügydöntők lennének. Kivételt e szabály alól csakis azok az esetek képezhetnek, a melyekben az eltérő megítélés folytán jelentékenyebb költségtöbblettel járó bizonyítási eljárás válik szükségessé, mely eset*azonban ezúttal nem forgott fenn. Alperes a felülvizsgálati tárgyaláson felhozta azt a sérelmet is, hogy a felebbezésben K. G. és V. J. tanukat újból kérte kihallgattatni, a felebbezési biróság pedig azok kihallgatásának mellőzésével hozta meg Ítéletét. Az ezekre az okokra alapított felülvizsgálati kérelemnek azonban helyt adni nem lehetett, mert eljárási szabályok helytelen alkalmazása vagy mellőzése csak akkor képez alapos felülvizsgálati okot, ha az az ügy eldöntésére lényeges befolyással bir, a jelen esetben azonban az alább kifejtendők szerint az hogy a tényállás a fentjel-