Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. I. kötet 1895,1896 (Budapest, 1897)

38 rült költség pedig — melynek ki által viselésének kérdése a hozandó áj határozatban lesz eldöntendő — ugyané §. utolsó bekezdése értelmében megállapíttatott. (Kir. Guria II. G. 45/95. 1895. október 23.) XXXVI. Ideiglenes női tartásdíj összegének meghatározásánál nemcsak a férjnek vagyona, hanem a nőnek vagyoni viszonyai is tekintetbe veendők. A másodbiróság azon kijelentésével, hogy a női tartásdíj megmegállapításánál a nőnek magánvagyona figyelembe nem jön és azzal, hogy ennek folytán a tartásdíj-összeget felperes vagyoni állapotára való tekintet nélkül állapította meg, anyagi jogszabályt sértett meg, mert törvényes joggyakorlatunk szerint a váló peren kívül követelt ideiglenes női tartás mennyiségének megállapításánál is nemcsak a férj vagyona, de a nő vagyoni viszonyai is veendők tekintetbe, s minthogy a kir. törvényszék Ítéletében a tényállás ebben az irányban megállapítva nincsen, az 1893: XVIII. t.-cz. 204. §-a értelmében a felülvizsgálati bíróság érdemleges határozatot nem hozhatott, hanem a tartásdíj összegének megállapítása tekintetében a másodbiróság ítéletét fel kellett oldani, és a bíróságot további eljárásra és határozat hozatalára kellett utasítani. (Kir. Guria II. G. 63/95. 1895. október 21.) XXXVII. A tárgyalási időköz első felének eltelte után beadott válaszirat mint elkésett, hivatalból visszautasítandó. (S. E. 194.) Habár a kiskorú saját személyében idéztetett perbe, mindazáltal mintán a szintén alperestársként perbe vont törvényes képviselő, a kiskorú nevében is védekezett, a kiskorú nem maradt törvényes képviselet nélkül. (S. E. 8. §.) Az 1. és 2. r. alperesek részéről a válaszirat a tárgyalási időköz első felének eltelte után nyújtatván be, ezen alpereseknek az elkésve