Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. I. kötet 1895,1896 (Budapest, 1897)

39 benyújtott válasziratban foglalt csatlakozási kérelme az 1893 : XVIII. t.-cz. 194. §-ának utolsó bekezdése szerint csak abban az esetben volt volna figyelembe vehető, ha alperesek a szóbeli tárgyaláson valószínűvé tették volna, hogy válasziratuk hibájukon kívül késett. Minthogy azonban 2. r. alperesek a szóbeli tárgyaláson a válaszirat vétlen elmulasztásának igazolására semminemű körülményt elő nem adtak, a válasziratban az 1. r. alperesnek szegénységére alapított késési ok pedig birói figyelembe nem vehető, az 1. és 2. r. alpereseknek elkésve benyújtott válasziratban foglalt csatlakozási kérelme visszautasítandó volt. Ellenben alaposnak találtatott felperes felülvizsgálati kérelme, mert a felebbezési bíróság az 1893 : XVIII. t.-cz. 166. §-a intézkedésének helytelen alkalmazásával tévesen oldotta fel az elsőbiróság ítéletét a 2. r. alperest marasztaló részében s szüntette meg az eljárást ezzel az alperessel szemben. Igaz ugyan, hogy 2. r. alperes kiskorúsága daczára saját személyében idéztetett a perbe, a keresetnek az elsőbiróság előtti tárgyalásánál azonban 1. r. alperes mégis mint 2. r. alperesnek törvényes képviselője is járt el és ennek nevében is védekezett. E szerint a 2. r. alperes az elsőbiróság előtti eljárásban törvényes képviselet nélkül nem maradt, s szabályellenesen járt el a felebbezési bíróság, midőn az 1. r. alperest az iránt való nyilatkozattételre hívta fel, hogy az elsőbiróság előtti eljárásban a 2. r. alperes képviseletében tett jogcselekményeket a felebbezési eljárásban jóváhagyja-e vagy sem? Minélfogva felperes felülvizsgálati kérelmének az 1893 : XVIII. t.-cz. 185. §-a c) pontja alapján helyt adni és a felebbezési bíróságot a neheztelt ítéleti rész megváltoztatásával a 2. r. alperes ellenében szabályszerű eljárásra és a perköltségre is kiterjedő újabb határozat hozatalára utasítani kellett. (Kir. Curia II. G. 47/95. 1895. október 30.) XXXVIII. Igényperekben nincs helye felülvizsgálati kérelemnek, ha a felebbezési bíróság az első bíróságnak ítéletét helyben hagyta. (S. E. 229. §. 1881: 60. t.-cz. 97. §.) Birsággal büntetendő az, a ki felülvizsgálati kérelmet nyújt be az ítélet ellen, a mely ellen a törvény a