Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. I. kötet 1895,1896 (Budapest, 1897)

mert hazai jogunk a kötelmeknek, illetve kereseteknek ilyetén megkülönböztetését nem ismeri. (Kir. Guria II. G. 5/95. 1895. április 17.) VI. Egyesített pereknél, ezeknek összértéke állapítja meg azt az értékhatárt, a mely a felülvizsgálat megengedhetőségénél irányadó. (S. E. 181. §.) Bérleti viszonynál, ha a felek a bérfizetés módozatait szerződésileg megállapították, a bérleti szabályzatoknak intézkedései nem lehetnek irányadóak. Alperesnek a felülvizsgálati kérelemre adott válasziratában felhozott az az ellenvetése, mintha a felebbezési bíróság ítéletének az a helybenhagyó része, a melylyel felperes a 185 frt és járulékaira leszállított készpénzbeli követeléssel elutasíttatott, az 1893 : XVIII. t.-cz. 181. §. 1. bekezdésének rendelkezésénél fogva felülvizsgálat tárgyát nem képezhetné, figyelembe vehető nem volt, mert felperesnek három rendbeli keresete az 1893 : XVIII. t.-cz. 43. §-ban foglalt engedélynél fogva egyesíttetvén, és felperesnek összkövetelése az első bíróság által egységesen biráltatván el, az ekként egyesített perek úgy a felebbezési, mint a felülvizsgálati eljárásban egy pernek tekintendők, az egyesített perek tárgyának összértéke pedig a 181. §-ban megszabott értékhatárt meghaladja. Ezt előre bocsátva, tekintve, hogy a felebbezési bíróság ítéletében megállapította, hogy a peres felek között az a megállapodás jött létre, hogy alperes a vonatkozó negyedévi esedékes bérösszegeket a legközelebbi bérnegyedig joghátrány bekövetkezte nélkül részletekben is lefizetheti, s hogy alperes e megállapodásnak megfelelve, a vonatkozó bérösszegeket a legközelebbi bérnegyedig le is fizette, s ekként késedelemben nem volt, úgy tekintve, hogy e megállapított tényállásra — mely az 1893 : XVIII. t.-cz. 197. §. első bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányedó — a felebbezési bíróság helyesen alkalmazta azt a jogszabályt, a melynél fogva, ha a bérleti viszonyban a felek között a bérnek miként való fizetésére nézve külön szerződés jött létre, a bérleti viszonyból eredő vitás kérdéseknél nem a vonatkozó bérszabályzatoknak a bérfizetések iránti intézkedései, hanem egyedül a felek közötti szerződés az irányadó: felperesnek