Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. I. kötet 1895,1896 (Budapest, 1897)

123 A felebbezési biróság által megállapított tényállás szerint a felperesek a vasútnak kiépítése iránt az alperesnek jogelődjével megkötött A. a. szerződés s az annak kiegészítő részét képező okiratok feltételei szerint, a vasutat megfelelően kiépíteni, üzemképes állapotban előállítani és átadni voltak kötelesek. Felelősek voltak a vasútnak nem megfelelő előállítása esetére mindazokért a hiányokért, a melyek a vasútnak a felülvizsgálat megejtésekor történendő átadásánál a felülvizsgálatnak eredményeként felmerülnek és a felelőségük biztosítására általok letett óvadékot csak a felülvizsgálat után annak eredményéhez képest követelhették vissza. A felperesek által az óvadéknak kiadása iránt az alperes ellen érvényesített kereseti igénynyel szemben az alperes a felperesektől a vasút nem megfelelő előállítása folytán a felülvizsgálat eredménye szerint felmerült hiányok költségeinek megtérítését követelvén, a fenforgó jogvitának eldöntésénél az képez lényeges ügydöntő kérdést, hogy azok a hiányok, a melyeknek költségeit az alperes a felperesektől követeli, a felpereseket a szerződés szerint terhelő építési (constructionális) hiányokat képeznek-e, vagy pedig, hogy az alperes által érvényesített költségek csupán a vasútnak üzembe vétele folytán annak a jövőben biztos forgalomban tartása czéljából szükségeltető pályafentartási költségeknek tartandók-e, vagy sem. A felebbezési biróság Ítéletének az a jogi következtetése, hogy a felperesek már azért sem kötelesek az alperes által érvényesített költségeket megtéríteni, mert az építési hiányok költségeinek megtérítése iránt szerződés szerint őket terhelő felelősségük megszűnt, miután a 10,338 frt 28 kr. összeggel kifizették azoknak a hiányoknak költségét, a melyek a C. a. felülvizsgálati jegyzőkönyv és az ahhoz mellékelt hiányjegyzékekben fel vannak tüntetve, és miután azt a jótállási kötelezettséget is, mely az /. a. feltétfüzetnek W) része 23. §-a értelmében a felépítmény fentartása tekintetében 20 napon át őket terhelte, 5000 frt összeg gelmegváltották, tévedésen alapul. Az előbbi irányban felállított jogi következtetés téves azért, mert a felpereseknek kötelezettsége a vasútnak megfelelő előállítására és üzemképes állapotban leendő átadására terjedvén ki, felelősségük is mindazokért az építési hiányokért fennáll, a melyek mint ilyenek a felülvizsgálatkor teljesítendő átadáskor felmerültek. A 10,338 frt 28 kr. kifizetésével tehát minden további felelősségük csak abban az esetben szűnhetett meg, ha ezzel az összeggel az őket terhelő valamennyi