Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. I. kötet 1895,1896 (Budapest, 1897)

124 építési hiányoknak költségét térítették volna meg. A felebbezési bíróság pedig tényállásában megállapította, hogy a felperesek által fizetett összeg nem foglalja magában az alperes által ezen perben érvényesített építési hiányoknak egyenértékét is.l Az a kijelentése a felebbezési bíróságnak, hogy a felpereseknek felelőssége a felépítmény fentartása iránt elvállalt 20 napi jótállási kötelezettség megváltása folytán is megszűnt a felek között létrejött szerződés s az annak kiegészítő részét képező I. a. feltétfüzetnek a felpereseknek felelősségét meghatározó szabványainak téves magyarázatára van alapítva. Az 1. '/. a. W) 23. §-ának az A. 7. a. szerződés 13. §-ával megegyező rendelkezése szerint a felpereseknek, mint építési vállalkozóknak a vasút üzembe vételétől számítva 20 napon át a felépítmény fentartására irányuló jótállási kötelezettsége a szerződés, illetve az I. 7- a. ezen szakaszának helyes magyarázata mellett csupán a már megfelelően előállított felépítménynek jóságára, annak az üzembevétel után jókarban fentartására vonatkozik. Ez a jótállási kötelezettség tehát nem érintheti a felpereseknek az A. 7. a. szerződésnek 18. §. és annak 17. pontjának rendelkezései értelmében a vasútnak megfelelő előállításáért és annak a felülvizsgálat megejtésekor történendő átadásakor felmerülő építési hiányokért való felelősségét. A felebbezési bíróság a felek között fenforgó jogvita elbírálásánál azt az ügydöntő kérdést, hogy az alperes által igényelt költségek építési hiányokra vonatkoznak-e, vagy pályafentartási költséget képeznek-e, tényállásában a C. '/. a. felülvizsgálati jegyzőkönyvre tekintettel azért döntötte el a felperesek előnyére és az alperes hátrányára, mert megállapítása szerint a C.'/. a. jegyzőkönyvnek a felülvizsgálatot teljesítő ministeri biztos által aláirt tartalmában építési hiányok felemlítve nincsenek, sőt a vasút megfelelően kiépítettnek van állítva. Ennek folytán állapította meg a felebbezési bíróság tényállásában azt, hogy a C. '/. a. jegyzőkönyv végén, az államvasutak képviselői nyilatkozatukban az alperes által érvényesített hiányok költségeinek megtérítése iránt rendkívüli pályafentartási költség fejében érvényesítettek jogigényt az alperes ellen az ezzel a vasút üzembe vétele iránt megkötött A. 7. a. szerződésen alapuló különös jogviszonynál fogva. Igaz ugyan, hogy a felpereseket a vasútépítési teljesítmények iránt a felülvizsgálatkor történendő átadás alkalmával felmerülhető hiányokért terhelő felelősség kérdésében lényeges a felülvizsgálat