Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. I. kötet 1895,1896 (Budapest, 1897)

120 meggyőzőknek tekinti, hogy már eleve kizártnak tartja azt, hogy ellenkező meggyőződése előidésére a bizonyító fél által ajánlott további bizonyítási adat alkalmas lehessen, az okoknak előadása mellett a további bizonyítást mellőzheti, és meggyőződését a már keresztül vitt bizonyítás eredményére alapíthatja. A felpereseknek az a további panaszuk, hogy a felebbezési bíróság el nem rendelte K. A., P. Gy. és T. M. tanúknak kihallgattatását és be nem szerezte a néhai K. F. hagyatéki ügyiratait, az alperesek ingatlanaira vonatkozó telekjegyzőkönyvi kivonatokat és a felperesek által alperesek ellen zsarolás miatt tett büntető feljelentés iratait, szintén nem jöhet figyelembe, mert a felebbezési bíróság Ítéletének ide vonatkozó helyes indokai szerint mindezek a bizonyítási adatok nem vonatkoznak az ügy eldöntésére lényeges körülményekre, a bizonyítás-felvétel keresztülvitelének mellőzése tehát nem képezheti a S. E. 185. §. c) pontja szerint lényeges alaki jogszabálynak megsértését. A mi illeti végül a felpereseknek a tényeknek valósága ellen felhozott panaszát, az azért nem jöhet figyelembe, mert a S. E. 64. §. szerint a felebbezési bíróság tüzetesen előadta azokat az okokat, melyek ténybeli megállapításainál a tényeknek valósága vagy valótlansága iránt meggyőződését előidézték, meggyőződése eredményének helyessége pedig felül nem vizsgálható, s az általa megállapított tényállás a S. E. 197. §. szerint a felülvizsgálati eljárásban irányadó. A felebbezési bíróság Ítéletében megállapított tényállás szerint pedig a felek között felmerült jogvitánál ügydöntő kérdést az képez, hogy az alperesek által teljesített az a fizetés, a melyet eredeti hitelezőjüknek, ennek ő irányukban fennálló követelésének a felperesekre történt engedményezése után teljesítettek, az alperesek adósságának megszűntét eredményező joghatálylyal birt-e? A felebbezési bíróság az alperesek által az engedményező hitelező részére teljesített fizetésnek az ő adósságuk megszűntét eredményező joghatályt tulajdonítván, a felperesek e miatt felülvizsgálati kérelmükben anyagi jogszabálynak megsértését azért panaszolják, mert az alperesek a fizetést csak színlegesen a felperesek mint engedményesek kijátszása ezéljából teljesítvén, a felebbezési bíróság a fizetés joghatályának elbírálásánál mellőzte az alperesek rosszhiszeműségének figyelembe vételét és méltatását. A birói gyakorlat által fentartott általános érvényű jogszabály, hogy az adós hitelezőjének mindaddig fizethet, míg a követelésnek a hitelező részéről történt átruházásáról kellően nem értesíttetett.