Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. I. kötet 1895,1896 (Budapest, 1897)

121 A felebbezési bíróság tényállásában azt, hogy az alperesek a fizetés teljesítése előtt a követelésnek a felperesekre történt enged­ményezéséről kellően értesítve nem lettek, megállapítottnak vette egyrészről az által, hogy alperesek a felperesek által az engedménye­zés értesítéséről hozzájuk intézett levelet csak a fizetést követő napon 1893 június 14-én vették kézhez, másrészről pedig az által, hogy nem vette bebizonyítottnak azt, hogy ezt megelőzőleg szóbelileg lettek volna értesítve. Minthogy pedig az adós kellően értesítettnek az engedménye­zésről csak akkor tekinthetik, ha értesítést az engedményezőtől vagy az engedményestől nyert, helyesen vonta le a felebbezési bíróság tényállásában azt a következtetést is, hogy ilyen értesítés hiányában az átruházásnak az alperesek előtt történt esetleges puszta szóváté­tele, az alperesek által ez után az engedményezőnek teljesített fize­tések jogi hatályát ő irányukban nem befolyásolhatja. Alaptalan a felpereseknek az a panasza is, melyet a teljesített fizetésnek általuk vitatott színlegességére alapítottak, mert a felebbe­zési bíróság tényállásában megállapította, hogy az alperesek 600 frt tartozásukat hitelezőjüknek tényleg kifizetvén s a kifizetett összeg nem is kerülvén vissza az alperesek birtokába, a fizetés nem volt színleges. Ennek megállapítása pedig ténykérdésre vonatkozván, az a S. E. 197. §. szerint irányadó s felül nem vizsgálható. Az alpereseknek az engedményező részére teljesített fizetéskor a felperesek által felülvizsgálati kérelmükben vitatott rosszhiszemű­sége és a felperesek kijátszására irányuló czélzata folytán a fizetés­nek a felperesek irányában való hatálytalansága miatt emelt pa­nasz tekintetében figyelembe veendő ugyan a felebbezési bíróság tényállása szerint az engedményezési ügyletnél érdekelteknek egymás­hoz való rokonsági viszonya, valamint az is, hogy az alperesek a fize­tést előbb teljesítették, mint a hogy arra a szerződés szerint kötelezve voltak, mindazonáltal ezen körülményekre alapított panasz sem volt figyelembe vehető azért, mert tekintettel a felebbezési birőság tény­állásában megállapított egyéb körülményekre, a most kiemelt körül­mények egy magukban véve a fenforgó esetben nem lehetnek alkal­masak az alperesek rosszhiszeműségeinek megállapítására, illetve az általuk az engedményező részére teljesített fizetési cselekménynek a felperesek irányában való hatálytalanságának kimondására. (Kir. Curia I. G. 159/95, 1896 február 26.)

Next

/
Thumbnails
Contents