Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. I. kötet 1895,1896 (Budapest, 1897)

117 hagy fen, a felebbezett ítélet tekintetében. (S. E. 13<>. 1. p. és 132. §.) A S. E. T. 132. §-ának 1. pontja szerint a felebbezésnek az Ítélet megjelelését, mely ellen a felebbezés intéztetik, magában kell ugyan foglalnia, s ez oly lényeges kelléknek tekintendő, hogy annak hiánya a 136. §. értelmében a felebbezés visszautasítását vonja maga után. Minthogy azonban a törvényben nincs meghatározva a megjelölés módja s különösen nincs elrendelve az, hogy az ítélet számára hivatkozni szükséges, külön eldöntés tárgyául kell szolgálni annak, hogy a megjelelés olyan-e, hogy azáltal a törvény kívánalmának elég tétetett-e ? Ez elbírálásnál pedig irányadó csak az lehet, hogy a megjelelésből a felebbezett ítélet ugyanazonosságára kétségtelenül következtetni lehessen. Minthogy pedig az alperesek részéről benyújtott felebbezésben az ügyfelek és a kereset tárgya meg van nevezve, sőt a külzeten a hétrendü keresetnek és az ítéletnek száma is ki van tüntetve, s minthogy jelen ügyben az elsőfokban eljáró bíróság csakis a 8352/95. számú ítéletet hozta s így kétség sem foroghat fenn arra nézve, hogy a felebbezés az említett ítélet ellen irányul : az ítéletnek a felebbezésben megjelelése megfelelőnek tartandó. Ennélfogva a felebbezési bíróság neheztelt végzése megváltoztattatott s ugyanaz a bíróság további törvényszerű eljárásra utasíttatott. (Kir. Guria I. H. 8/96. 1896 február 25.) XCIII. A bázassági törvény által nem lett hatályon kívül helyezve a korábbi állandó birói gyakorlat szerint fennálló az a jogszabály, hogy a nő válóper keretén kívül is követeibet tartásdíjat, ha a különélésre a férj sérelmes magaviselete szolgáltatott okot. Alaptalan alperes azon panasza is, hogy a külön élő nő csak válóper folyamatba tétele esetén követelhet tartásdíjat, mivel a házassági törvény által hatályon kívül nem helyeztetett a korábbi állandó birói gyakorlat szerint fennálló az a jogszabály, hogy a nő válóper keretén kívül is követelhet tartásdíjat, ha a különélésre a férj sérelmes magaviselete szolgáltatott okot. (Kir. Guria I. G. 157/95. 1896 február 26.)