Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. I. kötet 1895,1896 (Budapest, 1897)

118 XCIV. Annak bizonyítékául, hogy a mellőzöttnek panaszolt tanúbizonyítás felvétele iránt kérelem előterjesztetett, csak a tárgyalási jegyzőkönyv és annak mellékletei szolgálhatnak. (S. E. 197. §.) A bizonyítékok szabad mérlegelési elvének folyományát képezi az, hogy olyan esetben, a mikor a bíróság az általa szabadon felhasználható bizonyítékokat ténybeli megállapításánál meggyőződésének megalkotására elegendőnek tart, és azokat annyira meggyőzőeknek tekinti, hogy már eleve kizártnak tartja azt, hogy a bizonyító fél által ajánlott további bizonyítási adat az ellenkező meggyőződése előidézésére alkalmas lehessen, az okoknak előadása mellett a további bizonyítást a bíróság mellőzheti, és meggyőződését a már keresztülvitt bizonyítás eredményére alapíthatja. (S. E. 64. §.) Nem ügydöntő ténykörülményekre ajánlott bizonyításfelvételnek mellőzése, nem képezheti lényeges alaki jogszabály megsértését. (S. E. 185. §. c) pont.) Tények valósága nem képezheti a felülvizsgálatnak tárgyát. (S. E. 197. §.) Követelésnek engedményezése után az adós részéről az engedményezőnek teljesített fizetésnek az adósságot megszüntető hatálya ? Az adós, eredeti hitelezőjének mindaddig fizethet, míg a követelésnek átruházásáról kellően nem értesíttetett. Kellően értesítve az adós csak akkor van, ha az értesítést az engedményezőtől vagy az engedményestől kapja. Ilyen értesítés hiányában az átruházásnak puszta szóvá tétele nem elegendő. A teljesített fizetés szinlegességének kérdése ténykérdés. Az engedményezési ügyletnél a roszhiszemüség jogkérdésre vonatkozik. A íelebbezési bíróságnak ítéletét a felperesek felülvizsgálati kérelmükben alaki és anyagi jogszabályoknak megsértése miatt támadják meg.