Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. I. kötet 1895,1896 (Budapest, 1897)
100 mivel a felebbezési bíróság az idézett törvény 1102. §-át helytelenül alkalmazta. Ugyanis a hivatkozott 1102. §. a haszonbér előre való fizethetésének kérdését szabályozván, azt rendeli, hogy a haszonbérlő csak is egy haszonbéri részletet fizethet előre a haszonbérbeadónak, s ez az egy résztetfizetés a jelzálogos hitelezőkkel szemben is hatályos. A gyakorlat által elfogadott értelmezés szerint előre való fizetésnek a szerződésileg megállapított fizetési határidők figyelmen kívül hagyása mellett az tekintendő, a mely a haszonbéri részleteknek rendszerint szokásos fizetési idejét túlhaladja; minthogy pedig haszonbérleteknél a gazdászati év köztudomás szerint október vagy november hó elsejével kezdődik és október vagy november hó végével végződik; minthogy pedig a felebbezési bíróság ítéletében megállapított tényállás szerint, alperes haszonbérlő az 1894/5-iki gazdászati évre járó s szerződésileg évi 6000 frtban megállapított haszonbéri összegből 1895 márczius hó 18-ig két negyedévi részlet fejében 3000 frtot fizetett, a második negyedévi 1500 frtnyi részlet 1895 márczius hó 8-án és 18-án olyként előre fizetettnek, hogy az az idézett 1102. §. szerint a fizető haszonbérlő kárára esnék, egyáltalán nem tekinthető, mivel a végrehajtást rendelő végzés az azon levő iktatói bizonylat szerint a telekkönyvi hatósághoz csak 1895 márczius hó 31-én érkezvén, ezt az elsőbbséget tekintve, a végrehajtást szenvedő haszonbérbe adó a jelen keresettel peresített második 1500 forintnyi negyedévi részletet márczius 8-án és 18-án jogszerűen felvehette. Ily körülmények között alperes a második negyedévi 1500 frtnyi haszonbéri összeg megfizetésében anyagi jogszabály megsértésével marasztaltatván, annak megjegyzésével, hogy alperes rosszhiszeműségének kimondására törvényszerű alap nem forog fenn, mindkét alsó bíróság ítéletét megváltoztatni, és a teljesen pervesztes felperest és illetve az az által képviselt végrehajtási tömeget a s. e. tv. 204., 168. és 109. §§-ai alapján a felmerült per, felebbezési és felülvizsgálati költség megfizetésében is marasztalni kellett. (Kir. Guria I. G. 139/95. 1896 február 14.) LXXX. A léiül vizsgálati kérelem a felülvizsgálati eljárásnak alapját nem képezheti, s hivatalból visszautasítandó^