Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. I. kötet 1895,1896 (Budapest, 1897)
98 megbízás esetében pedig az ügylet nemének felemlítése szükséges, a felperes részéről a meghatalmazás bizonyítékául E. alatt becsatolt s a kir. törvényszék ítéletében helyesen értelmezett levélben, sem a G. alatt mellékelt meghatalmazásban pedig R. J. a keresetnek alapjául szolgáló egyezség megkötésére nézve különös meghatalmazást nem nyert, sőt arról, hogy egyezséget kössön, a becsatolt levélben átalában sem tétetik említés: a felebbezési bíróság helyesen mondotta ki, hogy a kereset alapján A) alatt mellékelt egyezség alperes br. E. V. úgy mint meghatalmazót törvény szerint nem kötelezi, és ennek kimondásával a felebbezési bíróság sem az osztr. polg. tkv. 1008-ik § át, sem a meghatalmazási viszonyra vonatkozó jogelveket helytelenül nem alkalmazta. De nem hagyta figyelmen kívül a felebbezési bíróság felperesnek bizonyítékait sem, mert a mit az e tekintetben való sérelem gyanánt felperes felemlít, hogy t. i. az egyezség figyelmen kívül hagyása esetében alperesnek becsatolt E) alatti levele alapján lett volna követelése megítélendő, az erre nézve felhozott érvelés figyelembe nem vétetett, mivel felperes keresetét nem az említett levélre, hanem kizáróan egyezségre alapította és a levelet csakis az egyezségre vonatkozó meghatalmazás bizonyítékául hozta fel. Az előkészítő iratban foglaltatik ugyan némi vonatkozás arra, hogy a levél a követelés elismerésének bizonyítékául is tekinthető, de a felebbezési bíróság előtt felvett jegyzőkönyvekben vagy e bíróság Ítéletében nincs nyoma annak, hogy felperes kifejezett kérelmeit terjesztett volna elő arra nézve, hogy követelése ama levél, mint a követelés fennállására kimutatni kivánt bizonyíték alapján megítéltessék, már pedig a S. E. t. 142-ik §-anak rendelkezésére tekintettel, e részben figyelmen kívül hagyást csak az esetben panaszolhatna felperes jogosultan, ha vonatkozó kérelmét a felebbezési bíróság előtt szóval előterjesztette volna. (Kir. Guria I. G. 134/95. 1896 február 12.) LXXIX. A ki a végrehajtás alá vont ingatlan és ennek haszonélvezete tekintetéhen zárgondnokul kineveztetett,az ingatlan után a haszonbérek beszedésére, illetve a haszonbéri követeléseknek bírói úton való érvényesítésére kereseti joggal bir. (1881:60. t.-cz. 1G4. §.) Az osztr. ptk. 1102. §-nak rendelkezése, a mennyi-