Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. I. kötet 1895,1896 (Budapest, 1897)

80 felfolyamodásnak helye, a melyekben nincs helye eltérésnek a rendes bírói illetőségtől. A fcnforgó esetben a felperes, habár keresetét a csődtömeg ellen intézte, mégis miután keresete szerint követelését az adósainak ingatlanaira, ezeknek csődbejutása előtt szerzett jelzálogból kívánja kielégíttetni, a csődt. 152. §. szerint mint külön kielégítésre jogosított hitelező jogosítva volt követelését adósának csődtömege ellenében is, a csődt. 153. §. szerint a törvénykezési rendtartás szerint illetékes bíróság előtt érvényesíteni, minélfogva a kereset a csődbírósághoz, mint külön ügybirósághoz utasítva nincs. De a kereset tárgyánál fogva sem tartozik azon ügyek közé, a melyeknél akár a perrendtartás általános szabályai, akár az S. E. 27. §. különös rendelkezése értelmében eltérésnek a rendes birói illetőségtől helye nem lenne. Ezekből kifolyólag a neheztelt végzés ellen az 1881 : 59. t.-cz. 59. §. 4. p. értelmében további felfolyamodás megengedve nem lévén, a felperes felfolyamodása hivatalból vissza volt utasítandó. De vissza volt utasítandó az alperesnek a felfolyamodásra válaszirat czímen beadott észrevételezési irata is, mert a S. E. rendelkezései szerint a 194. §-nak az a rendelkezése, mely szerint a felülvizsgálati kérelemre az ellenfél válasziratot adhat be a felebbezési bíróságnak végzései ellen használt felfolyamodásokra is kiterjesztve nincs, ennélfogva miután a S. E. 214. §. szerint ennek a törvénynek eltérő rendelkezései hiányában a felfolyamodásokra az 1881 : 59. t.-czikknek rendelkezései alkalmazandók, ezen törvény pedig a felfolyamodásnál az ellenfélnek arra észrevételezési jogot nem enged, az alperesnek ilyen tárgyú beadványa perrendellenes. (Kir. Curia III. H. 2/95. 1896. január 14.) LXVIII. A felperes azon szerződést, a melyre keresetéi alapítja, nem sajál személyében, hanem mini másnak meghatalmazottja kötvén meg, azon szerződési viszonyból kifolyólag, saját nevében perelhetőségi joggal nem bir s így felperesként fel nem léphet. (Oszd*, ptk. 1017. A meghatalmazott más nevében ós részére peri csak különös és kifejezetten arra irányuló meghatalmazás esetén indíthat. (Osztr. g»lk. loos. §.) (Erd. <>.)