Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. I. kötet 1895,1896 (Budapest, 1897)

77 felebbezési bíróság azt álJapította meg, hogy felek közt az együttlakás különösen alperes nejének tényei miatt: lehetetlenné vált. (Kir. Guria I. G. 113/95. 1896. január 14.) LXV. Annak megállapítása, hogy az okiratba foglalt jogviszony, annak egész tartalmára tekintettel egységes és oszthatlan vagy hogy az két külön jogügyletet foglal-e magában, jogkérdésre vonatkozik. (S. E. 185. §. a) p.) A czégjegyzék szerint a keresk. társaság képviseletére feljogosított társasági tag képviseleti jogának megszorítása harmadik személy irányában joghatálylyal nem birhat. (Keresk. törv. 92. §.) A szerződés megkötésének indító oka csak akkor jöhetne döntő tekintetbe, ha az állítólag elérni kívánt czéL a szerződésről felvett okirat tartalma szerint, feltételül tűzetett volna ki. Alperes felülvizsgálati kérelmében azt panaszolja, hogy a másodbiróság helytelenül minősítette az A.a. szerződésben foglalt jogviszonyt, félreismerte azt, hogy annak egész tartalma egységes és oszthatatlan, és hogy ennélfogva, a mennyiben annak egyik része elesik, hatályát veszti az egész szerződés, már pedig a K. és társa czéget illető szentesi italmérési jog tekintetében a szerződést nevezett K. és társa czég el nem fogadván, ezzel az egész szerződés hatályát vesztette és annak alapján alperes fizetésre nem kötelezhető. Ez a panasz azonban alaptalan, mert az A. a. szerződés tartalmából kitűnik, hogy abban a felpereseket illető két barakk és abban gyakorolt italmérési jog külön adatott bérbe 1200 frtért és ugyanazon szerződésben külön rendelkezés foglaltatik az italmérési jog mikénti gyakorlására nézve. Jogszabályt tehát a másodbiróság nem sértett, a midőn kimondotta, hogy a szóban forgó szerződésben két külön jogügylet foglaltatik, és a szerződést ekként minősitette. További panasza alperesnek az. hogy kereskedelmi törvény 91. §-nak rendelkezését a másodbiróság helytelenül alkalmazta. Előrebocsátva azt, hogy a perben nem hozatott tisztába az a kérdés, hogy a K. és társa czég tekinthető-e a keresk. törvény 64. §. alá eső kereskedelmi társaságnak ? a keresk. törvény megsértéséről jelen