Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. I. kötet 1895,1896 (Budapest, 1897)
76 Felperes felülvizsgálati kérelmében azt is panaszolja, hogy a íélebbezési eljárásben felvett jegyzőkönyv szerkesztésénél az eljárási szabályok megsértettek volna, minthogy azonban a s. e. tv. 160. §-ban azok a kellékek, a melyekkel a felebbezési eljárásról felvett jegyzőkönyvnek bírnia kell, tüzetesen előirvák, ezek szerint pedig a tényállásra vonatkozó szóbeli előadások és nyilatkozások a jegyzőkönyvbe fel nem vehetők, és a feleknek csak az áll jogukban, hogy oly tényállításaikat és ténybeli nyilatkozatokat, melyek a felebbezésben és előkészítő Írásban nincsenek vagy ezek tartalmától eltérnek, a jegyzőkönyvhöz mellékelendő írásban előadhatják, vagy ilyeneknek közvetlenül a jegyzőkönyvbe való felvételét az elnöknél kérelmezhetik, arra tekintettel, hogy felperes nem is állítja, hogy valamely iratnak a jegyzőkönyvhöz csatolását, vagy valamely lényeges nyilatkozatnak a jegyzőkönyvbe leendő felvételét kérelmezte, s ily kérelem megtagadtatott volna, és tekintve, hogy a felebbezési eljárásbeli jegyzőkönyv külalak és tartalom tekintetében az id. törv.-szakasz rendelkezéseinek teljesen megfelel : felperesnek jelzett panasza alappal nem bír. (Kir. Curia I. G. 196/95. 1896. január 10.) LXIV. Természetbeni tartás kikötésénél olyan esetben, a mikor az együttlakás a tartásra kötelezettel, a felek között, illetve az egyik fél és a másik félnek közös háztartásban élő hozzátartozói között támadt viszálykodások miatt lehetetlenné vált, a tartás egyenértékének pénzbeli összege Ítélendő meg. Alperes a s. e. tv. 185. §-ának a) és c) pontjára alapított felülvizsgálati kérelmében első sorban azt panaszolja, hogy a felebbezési bíróság azt az anyagi jogszabátyt sértette meg, a melynél fogva ha, mint a jelen esetben természetbeni tartás köttetett ki, az pénzbeni szolgáltatássá át nem változtatható, e panasz azonban alaptalan ; mert az állandó bírói gyakorlat szerint a természetbeni tartás kikötésénél abban az esetben, ha a tartásra kötelezettel az együttlakás a felek közt, illetve az egyik fél és a másik félnek közös háztartásban élő hozzátartozói közt támadt viszálykodások miatt lehetetlenné vált, a tartás egyenértékének pénzbeli összege ítélendő meg, már pedig a