Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. I. kötet 1895,1896 (Budapest, 1897)

67 alperes által a beszámíttatni kért követelés mennyiségének igazolására felajánlott bizonyítékokat s ezekre nézve a bizonyítási eljárás felvételét mellőzte, mivel a beszámítási kérelem elvi elutasítása mellett teljesen felesleges lett volna; mert a felebbezés terjedelmének és mérvének elbírálása körül a felebbezési bíróság törvényszerűen járt el, mivel igaz ugyan, hogy az írásbeli felebbezésben alperes az elsőfokú bíróság ítéletét egész terjedelmében felebbezettnek kijelentette, de a felebbezési bíróság előtti szóbeli tárgyaláson szóval előterjesztett kérelme csak úgy értelmezhető, a mint ez a felebbezési bíróság Ítéletében kifejezésre jutott, már pedig az 1893 : XVIII. t.-cz. 142. §. szerint az Írásbeli felebbezésnek mint előkészítő iratnak tartalma csak annyiban vebető figyelembe, a mennyiben a tárgyaláson szóval elő volt adva; végül mert felperes fizetésre irányzott keresetét a kereseti összegnek birói kézhez tételére szállította le, ennek következtében tehát, de alperesre nézve az ítélet többi rendelkezései mellett nem is sérelmes abbeli rendelkezésben, hogy a marasztalási összegnek birói kézhez letétele rendeltetett, eljárási szabály megsértése nem forog fenn. De általában véve a 185. §. c) pontja szerint felülvizsgálat csak azon az alapon kérhető, ha az ügy eldöntésére befolyással biró lényeges eljárási szabályok helytelenül alkalmaztattak vagy mellőztettek, a mi pedig jelen esetben az előadottak szerint nem történt, s egyébként is, a mennyiben felajánlott bizonyítékok mellőztettek, az erre vonatkozó indokolás a beszámítási kérelem elvi elutasításában feltalálható, s így a mellőzés az 1893 : XVIII. t.-cz. 64. §. értelmében indokoltnak tartandó. Alperes részéről az anyagi jogszabály helytelen alkalmazására nézve felhozottak sem birnak törvényes alappal, azért, mert eltekintve attól, hogy a felebbezési tárgyaláson, a mennyiben az eljárás megszüntetésének hely nem adatnék, alperes csak a beszámítás kérdésében felebbezett, s így az a panasza, hogy felperes követelése az alperes birtokának kezelése és követeléseinek számadás nélkül felvétele által megszűnt, most már figyelembe nem jöhet, a beszámítás hiányára és elbírálására vonatkozó intézkedéssel az anyagi jogszabály nem nyert helytelen alkalmazást, mivel a felebbezési bíróság a beszámíttatni kívánt nem hasonnemű követelésekre nézve helyesen mellőzte az együttes tárgyalást, s ebből következően helyesen alkalmazta a jogszabályt, midőn az eljárás folyamán a beszámítási kérelemnek helyt nem adott, és pedig annyival inkább, mert: 5*