Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)

Hiteljogi Döntvénytár. tett és természetesen osztrák törvényes pénznemre szóló aranymegnyitó-mérleg adatait kell pengó'értékre átszámítani abból a célból, hogy annak ez egész üzletre kiterjedő utolsó békebeli mérleggel való egybevetése alapján a vagyonátmentés mértékét kifejező arányszámot meg lehessen állapítani. De a 3. § 3. bekezdéséből nem következik az, hogy a magyarországi arányszám szerint fizetendő járandóság nem lehet kisebb annál a járandóságnál, amelyet az alperes társaság Ausztriában az ott megállapítandó arányszám szerint tartoznék fizetni, mert egyrészt a fent kifejtettek szerint az arányszámot az egész üzletre kiterjedően, de a hazai jog szabályai szerint csak egységesen lehet megállapítani; másrészt Ausztriában nincs olyan törvényes rendelkezés, amely a nyugdíj járandóságoknak arányszám alkalmazásával való átértékelését rendelné el, hanem Ausztriában a nyugdíj megállapítása egészen eltérő elvek alapján, t. i. az 1921. évi július hó 1-én. életbelépett nyugdíj szabályzat és az 1923. évi december hó 1-én életbelépett 297. számú társasági rendelet szabályai szerint történik és a nyugdíj a mindenkori illetményszabályzatban (normákban) meghatározott tényleges illetményekhez igazodik. De nem helytálló az alperesnek az a vitatása sem, hogy ennek az összehasonlításnak csupán az arányszám megállapításának időpontjában van helye és hogy az a későbbi nyugdíjszabályozások alkalmával már figyelembe nem jöhet, mert a törvény ilyen időbeli korlátozást nem tartalmaz, hanem miként az eredetileg megállapított, vagy a 9. és 10. §-ok értelmében felemelendő, vagy leszállítandó arányszám alapján fizetendő nyugdíj járandóságot időbeli korlátozás nélkül állandósítja, akként a fentemlített összehasonlítást és az Ausztriában főteleppel bíró társaságoknál az arányszám alapján fizetendő járandóság legkisebb mértékének meghatározását is az Ausztriában hasonló körülmények között mindenkor fizetett nyugdíjtól tette függővé. Ehhez képest az az irányadó jogszabály, hogy a 3. § harmadik bekezdésében meghatározott módon megállapított arányszám alapján fizetendő nyugdíj járandóság nem lehet kevesebb annál, amelyet az alperes rt. Ausztriában hasonló körülmények között akár nyugdíjszabályzata, vagy egyéb rendelkezései, akár pedig jogszabály alapján ténylegesen fizet. Az alperes azonban az 1921. évi július hó l-e után nyugdíjazott alkalmazottainak nyugdíját nem az arányszám alkalmazásával fizette, hanem alkalmazta rájuk az 1921. évi július hó 1-én életbelépett nyugdíj szabályzatnak és az 1923. évi december hó 1-én életbelépett 297. számú rendeletének szabályait és ezek alapján a nyugdíjat akként állapította meg, hogy a törzsfizetés 136 %-át tevő nyugdíj kiszámítási alapot nyugdíj drágasági pótlék címén kiegészítette a különböző címeken járó tényleges szolgálati illetményeknek, de főképpen I. és II. drágasági pótlékoknak a tényleges szolgálati idö