Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)

58 Hiteljogi Döntvénytár. 76. Az 1926: XVI. tc. 3. §-ának 3. bekezdésében meghatározott módon megállapított arányszám alapján fizetendő nyugdíj járandóság nem lehet kevesebb annál, amelyet az Ausztriában megalakult, de már 1914. júl. l-e előtt Magyarországon is működő részvénytársaság Ausztriában hasonló körülmények közt akár nyűg díj szabályzata vagy egyéb rendelkezései, akár jogszabály alapján ténylegesen fizet. (Kúria 1934 febr> 28. P. II. 2918/1933. sz.) Indokok: A nyugdíj átértékelésének hazai jogunk szerint az 1926 : XVI. tc. értelmében kell történnie. Ezért az alperesnek a nyugdíj járandóságok rendezésére vonatkozó intézkedései a magyar jog uralmi területén csak annyiban érvényesek, amenynyiben az idézett törvény szabályaiba nem ütköznek. Az 1914. évi július 1-én már fennállott alperesi részvénytársaság által fizetendő' nyugdíj járandóságok átértékelésére az 1926 : XVI. tc. 3. §-a értelmében a 66 % -ban megállapított arányszám irányadó ugyan, minthogy azonban az alperes rt. Ausztria területén alakult meg és működését 1914. évi július hó 1. napja előtt terjesztette ki Magyarország területére, ennélfogva alkalmazni kell reá az 1926 : XVI. tc. 3. § 3. bekezdésének azt a szabályát is, hogy a törvényben meghatározott módon megállapított arányszám alapján a magyarországi alkalmazottaknak fizetendő nyugdíj járandóság nem lehet kevesebb, mint a mennyit a társaság hasonló körülmények között főtelepének államában (Ausztriában) az alkalmazottainak fizet. Alkalmazni kell az 1. §-nak azt a rendelkezését is, hogy a nyugdíjjárandóságnak átértékelt öszszege nem haladhatja meg a korona értékcsökkenéséből eredő hátrány teljes kiegyenlítését. Az 1926 : XVI. tc. 3. § 3. bekezdésének azonban nem lehet az alperes által vitatott azt az értelmet tulajdonítani, hogy az összehasonlítás csupán a Magyarországon és Ausztriában egyaránt arany szám alapján megállapítandó nyugdíj járandóságok között történhetik ; mert az idézett törvényhely csak azt a rendelkezést tartalmazza, hogy az Ausztriában főteleppel bíró ilyen rt. arányszámát az egész üzletére nézve készített aranymegnyitó mérlege és az 1914. évi július hó 1. napját megelőző időpont szerint készített és egész üzletére kiterjedő utolsó mérlege alapján tartozik megállapítani és hogy az arany megnyitó-mérlegnek számbajövő adatait a m. kir. pénzügyminiszter rendeletével megállapított átszámítási mód szerint pengőértékre kell átszámítani. Ez azonban csak azt jelenti, hogy az 1925. évi június hó 4-i osztrák törvény (Bundesgesetzbl. 1925. I. K. 669. 1.) értelmében az egész üzletről készí-