Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)

50 Hiteljogi Döntvénytár. s ezeknek ellenértékével a k.-i T.-nál vezetett folyószámlája megterheltetett. A jegyzett részvények legnagyobb részét alperes Cs. F.-nek eladta, az el nem adottak pedig csak azért nem adattak ki részére, mert a részvények ellenértékét nem fizette meg. A részvényjegyzésből eredő tartozását az alperes 1929. évi szeptember hó 9-én 18,530 P 70 fillérben ismerte el. Alperes azt a védekezését terjesztette elő, hogy a k.-i T. rt. közgyűlése a k.-i N. szövetkezet beolvadásakor a szövetkezet vagyonának átvételét s ezzel kapcsolatban az alaptőke felemelését is ahhoz a feltételhez kötötte, hogy 1928. szept. 30-ig az összes új kibocsátású részvények átvétele biztosítva legyen s a részvények értéke eddig az időpontig valóban be is fizettessék, továbbá, hogy a k.-i N. szövetkezet a felszámolását közgyűlési határozattal kimondja s a felszámolás bejegyzését a cégbíróság elrendelje, végül, hogy a felszámolókkal olyan értelmű megállapodás létesüljön, amely szerint a szövetkezet egész vagyonát a T. rt.-nak engedi át. De minthogy a részvények jegyzése nem történt meg, a részvények értékét 1928. szept. 30-ig nem fizették be, s e szerint az alaptőkeemelés tulajdonképpen nem sikerült, a közgyűlési határozat hatályát vesztette, érvénytelen az alperes részvényjegyzése is, következésképpen a részvények ellenértéke sem követelhető tőle. Indokok : A kétirányú védekezés alaptalan. Maga az alperes adta elő, hogy a közgyűlési határozatnak az egyesülésre s az alaptőke felmelésére vonatkozó feltételei 1928. szept. 30-ig kellett hogy teljesedésbe menjenek. Ha pedig ez az állításuk megfelel a valóságnak, kétségtelen, hogy alperesnek, aki a k.-i T. rt.-nak és a k.-i N. szövetkezetnek igazgatósági tagja volt, a feltételek be nem következéséről már ekkor tudni kellett. De ennek ellenére, habár tudta, hogy állítása szerint a közgyűlési határozat érvényét veszítette, mert a részvényeket állítólag nem jegyezték, ellenértéküket állítólag nem fizették be s ilyenképpen az alaptőkeemelés nem sikerült, majdnem egy évvel később, 1929. szept. 9-én a részvényjegyzésből származó kötelezettségét is magábanfoglaló tartozását 18,530 P 70 fillérben mégis feltétlenül elismerte s erről okiratot állított ki. Amikor ezt az 1931. febr. 14. napján megtartott tárgyaláson előtte felmutatták, védekezésül csak azt adta elő, hogy : azt feltételesen írta alá, arra az esetre, ha a M. O. Banktól felveendő kölcsönt megkapja és ebből a kölcsönből akarta a rajta követelt összeget megfizetni. Minthogy tehát az alaptőkeemelés állítólagos sikertelenségének és a közgyűlési határozat állítólagos feltételeinek be nem következése tudatában a részvényjegyzésből eredő tartozását feltétlenül elismerte, minthogy az 1931. febr. 14-én megtartott tárgyaláson az elismerő nyilatkozatával kapcsolatos, idézett kijelentésből is csak a követelés fennállására lehet következtetni, de viszont a kijelentésében említett feltétel kikötését bebizonyítani meg sem kísérelte, az elismerő nyilatkozatára és a váltókra alapított követeléssel szemben a részvényjegyzés hiányára s az alaptőkeemelés állítólagos meghiúsulta miatt, az