Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)

42 Hiteljogi Döntvénytár. helyessége meg állapításának helye nem lehet, hanem a követelő fél egyedül a számadás kifogásolása alapján marasztalás iránt indíthat keresetet. — II. Az a körülmény, hogy valamely kötelmi viszonyból eredő követelés összege a felek között csak elszámolás útján tisztázható,, a jogviszonyt nem változtatja oly számadási jogviszonnyá, amelyből kifolyólag számadási kötelezettség lenne megállapítható. (Kúria 1934 jan 24 p jy 2752/1933. sz.> = V. ö. a 12. esettel. 57. Az alkalmazottak hozzájárulása nélkül létesített segély- és nyugdíjalapról a segélyezésre vagy nyugdíjfizetésre sem törvény, sem szerződés alapján nem köteles vállalat szabadon rendelkezik. (Kúria 1934. jan. 26. P. II. 4102/1932. sz.> Indokok : Alperes jogelőde tisztviselői segély- és nyugdíjalapot létesített, részint a tisztviselők segélyezése céljából, részint, hogy az alkalmazottak nyugdíjellátásának a jövőben való biztosítását majdan lehetővé tegye. A tisztviselők ehhez az alaphoz befizetéseikkel hozzá nem járultak, az a rt. szállítói és annak az igazgatósága által erre a célra adományozott összegekből keletkezett. Ennek az alapnak a tulajdonjoga tehát nem a vállalat tisztviselőit, hanem magát a vállalatot illette és az utóbbi azáltal, hogy ezt az alapot egyéb vagyonától elkülönítve rendelte kezelni, ehhez az alaphoz való tulajdonjogáról nem mondott le. Az alperes mint jogutód a jogutódlás folytán reá hárult segély- és nyugdíjalap felett szintén szabadon rendelkezhetett, s minthogy az alperest törvény nem kötelezi arra, hogy az alkalmazottai segélyezésére és esetleges jövőbeli nyugdíjigényüknek a biztosítására ilyen alapot létesítsen, avagy fenntartson, s minthogy az alperes jogelőde nyugdíjszabályzatot nem alkotott, nyugdíjintézetet nem létesített s így az alkalmazottaival szemben nyugdíj fizetésére kötelezettséget nem is vállalt, jogosítva volt az alperes ezt az alapot a saját egyéb vagyonába való beolvasztás által megszüntetni. 58. Az eladó a különben a K. T. 352. §-ának megfelelően szabályszerűen foganatosított eladásnál nincs elzárva attól, hogy az árut a saját részére vásárolja össze s így az a körülmény, hogy az árverésen a gépkocsialvázat maga az eladó vette meg, az átvételben és fizetésben késedelmes vevő kártérítő kötelezettségét meg nem szünteti. Az pedig, hogy az eladónak az ekként tulajdonába visszakerült alvázat később az árverési vételárnál magasabb áron sikerült értékesíteni, a kártérítés összegének