Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)

34 Hiteljogi Döntvénytár. hogy október kérdéses délelőttijének napját az alperes egy a hirdetésben megnevezett kir. közjegyzőnél letétbe helyezett, lepecsételt borítékban jelölte meg és november hó 6-án a helyi sajtó útján fogja közzétenni. Az alperes előadta, hogy hirdetésének az volt a célja, hogy a közönség vásárló kedvét fokozza akként, hogy a közönség a hirdetés folytán igyekezzék szükségletét nem november, hanem már október havában és több napra felosztva fedezni, és így kilátása nyíljék arra, hogy a titokban tartott napon tett vásárlásának ellenértékét esetleg visszakapja. Az alperesnek ez a versenycselekménye a Tvt. 1. §-ának tilalmába ütközik. Nyilvánvaló, hogy az alperes a panaszolt hirdetéssel a vevőközönség játékszenvedélyének felkeltése útján törekedett üzleti forgalmát a többi versenytárs rovására növelni. Ámde az üzleti versenynek azt a módját, amely pusztán a vevők szerencsejátékra való hajlamára van alapítva, a tisztességes kereskedelmi forgalom meg nem engedi. 2. A felperes abbanhagyásra irányuló keresete mellett csupán a fellebbezési eljárásban támasztott elégtétel címén 200 pengp kártérítésre követelést. Habár a kártérítési kötelezettség a tiltott versenycselekményből származik, a kártérítési követelés, amint ez a Tvt. 1., 35. és 37. §-ai rendelkezéseinek egybevetéséből is nyilvánvaló, nem járuléka az abbanhagyási követelésnek, hanem önálló követelés, amelynek előfeltételeit a törvény külön megállapítja. Ekként a felperesnek csupán a fellebbezési eljárás során előterjesztett kártérítési követelése új keresetnek minősül. Ámde a fellebbezési eljárásban a Pp. 494. §-a szerint új kereset nem indítható. = A Tvt. 1. §-ába ütköző versenyről 1. Hj. Dt. XXI. 93. ; XXIV. 85., 112. ; XXV. 53., 104., 126. ; XXVI. 20., 119., 134. ; Jogt. Közi. 1932. 163. Szem. 6.; 1933. 47. Szem. la és lb. ; Ker. J. 1930. 28. és 100., továbbá (a vevőcsábításról) Hj. Dt. XXIV. 105., XXVI. 193., 195. ; XXVII. 35., 44. ; Hj. T. 10., 87. ; 11., 47. ; Jogt. Közi. 1934. 39. Szem. 1. ; Ker. J. 1927. 195. ; 1931. 24. 51. Azt az értelmezési szabályt, hogy a homályos okirat tartalmát a kiállító hátrányára kell magyarázni, nem lehet alkalmazni akkor, ha a világos ügyleti nyilatkozatot nem az okirat tartalma, hanem a szerződéskötés előzményei tették félreérthetővé. (Kúria 1934. jan. 18. P. VII. 5793/1932. sz.) Ügyállás : A biztosító társaság általános biztosítási feltételei, melyek mellett szerződéseit rendszerint megköti, ((Megtámadhatóság* címfelirattal a 11. §-ban azt tartalmazzák, hogy a biztosított összegre való igény elenyészik és a társaság csak a gyűjtött díjtartalékot köteles fizetni, ha a biztosított az ajánlatban vagy az orvosi vizsgálat alkalmával hozzáintézett kérdésekre adott válaszaiban, vagy a társaság által esetleg kért egészségi nyilatkozatban, vagy