Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)
Hiteljogi Döntvénytár. 29 ha nem is tekinthető minden esetben az üzleti tisztességgel ellentétes cselekménynek, a Tvt. 1. §-ába ütközik akkor, ha, amint azt a kir. Kúria hasonló tárgyú perekben hozott P. IV. 652/1933. és P. IV. 3558/1933. számú határozatában már kimondotta, valamely e részben megengedhető alkalom és cél (például az általában szokásos csekélyebb juttatások vagy valamely árunak bevezetése és ismertté tétele) nélkül és a cél által megszabott kereten túl állandóan rendszeresen, különösen oly módon történik, hogy az elérendő forgalom nagyságához szabott jutalmat az alkalmazottaknak előre kilátásba helyezi, mert aki áruja kelendőségét más vállalatok alkalmazottainak vagyoni előnyök juttatásával, lekenyerezésével törekszik fokozni, az a forgalmát versenytársa terhére olyan eszközök igénybevételével óhajtja emelni, amelyet a tisztességes kereskedői felfogás meg nem enged. Az ilyen rendszer és a viszonteladó kereskedő üzlete által megrendelt, vagy eladott árumennyiséghez igazodó jutalom az üzleti alkalmazottakat a saját személyükben érdekeltté teszi, az ekként érdekelt alkalmazott a versenytársak áruinak rovására a jutalmazó vállalat árujának kelendőségét annak különös ajánlásával önös indokokból fokozni igyekszik, ami által megtéveszti a vevőt is, aki ezt az ajánlást abban a bizalomban fogadja, hogy ennek a megkülönböztetésnek kizárólag tárgyilagos okai vannak. A mellett, hogy az üzleti alkalmazottaknak ez a kívülről jövő, nagyrészt titkolt díjazása az alkalmazottak erkölcsi felfogásának meglazulását eredményezheti, ez az eljárás, ha általánossá válik, veszélyes jellegénél fogva az üzleti verseny elfajulására vezethez és így a versenytársakkal szemben ezekből az okokból is tisztességtelennek jelentkezik. E szerint az alperesnek a meg nem támadott tényállásban megállapított az a cselekménye, hogy az általa gyártott izlapokhoz sorszámmal ellátott szelvényeket mellékelt, amelyeknek minden darabja után az izlapot elárusító üzleti alkalmazottaknak 10 fillért térített : a Tvt. 1. §-a által tiltott versenycselekmény. = 1. Az idézett első határozatot 1. : Hj. Dt. 26. 195. ; a másodikat: Jogt. Közi. 1934. 39. Szem. 1. — 2. Különben v. ö. Hj. Dt. 24. 105. 45. A Blokmalthoz hasonló cukorkának Blokmalz néven eladása a Tvt-he nem ütközik, midőn az eladó megmondta a vevőnek, hogy nem Blokmalt-cukrot ad el, hanem mást. (Kúria 1934 jan 10 p IV 3072/1933. sz.)