Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)

Hiteljoyi Döntvénytár. 27 ama rendelkezésének, amely szerint a részvénytársaság cégét két igazgatósági tag együttesen jegyzi. Az alapszabályoknak az az intézkedése, hogy az igazgatóság határozatképességéhez valamennyi igazgatósági tag meghívása szükséges : a társaság belső ügyvezetésének a keretébe tartozik és nem érinti a cégvezetői kirendelés hatályosságát az, ha annál az igazgatóság ennek az alapszabályi rendelkezésnek eleget nem is tett. Az ekként mellőzött igazgatósági tagnak a sérelem orvoslására, mint azt a kir. Kúria az igazgatósági tagok közt más vonatkozásban felmerült ellentét kérdésénél P. IV. 3626/1924. számú határozatában kimondotta, nincsen más útja, mint amelyet a K. T. 191. és 195. §-aiban meghatározott rendelkezések a részvénytársaság arra hivatott szerveiben kijelölnek. Ha tehát az igazgatóság egyik tagja az igazgatóság valamely intézkedése vagy magatartása folytán törvényes vagy alapszabályszerű hatáskörét érintve véli, kizárólag arra van utalva, hogy sérelmével a felügyelőbizottsághoz és a szükséghez képest a közgyűléshez, mint a részvénytársaságnak az ügyvezetés ellenőrzésére, illetőleg felülbírálatára hivatott törvényes szerveihez forduljon. Az ilyen kérdés bírói útra csak az arra vonatkozó közgyűlési határozatnak a K. T. 174. §-a alapján való megtámadása keretében kerülhet. = V. ö. Staub 238. § A. 8. 5a., ahonnan kitűnik, hogy a Kammergericht régebben, mint a Kúria határozatával megváltoztatott döntésében a Bp. T. is, ellenkező állásponton volt, de utóbb (JW. 1925. 268.) elfogadta ezt az irodalomban is uralkodó álláspontot. 42. Ha a bíróság abból az okból mondja ki a társasági szerződés megszűnését, mert a felek által a szerződésben szándékolt cél, az ugyanott meghatározott feltételek mellett, meg nem valósítható, kártérítési kötelezettség terheli azt a felet, aki ennek a helyzetnek az ismeretében a társasági szerződés bírói úton kívül való megszüntetését megakadályozta s a másik fél részére lehetetlenné tette, hogy a peres eljárással eltelt idő alatt a szerződéssel szándékolt gazdasági cél megvalósítását más úton maga kísérelje meg. ^Kúria 1933 dec 20 p yIL 3805/1932. sz.) = V. ö. Düringer—Hackenburg. 133. §, IV. 2. (2. bek.). 43. Mikor volt három társtag közül kettő pénzben felszámított vég kiegyenlítési igényét az üzletet tovább