Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)

18 Hiteljogi Döntvénytár. (Kúria 1933. nov. 22. P. IV. 6001/1932. sz.) = A tényállás a következő : A K. rt. és a N. H. közt létrejött szerződés tartalma szerint a váltóhitelként nyújtott kölcsönért a rt. kölcsön címén köztörvényi alapon is felelősséget vállalt és abban is megállapodtak a nevezett szerződő felek egymással, hogy ennek a váltóhitelnek a keretében a rt. olyan váltókat fog leszámítolás végett a N. H.-hez bemutatni, amelyeket a rt. elfogadói minőségben, igazgatóságának tagjai pedig kibocsátói és forgatói minőségben írnak alá. Alperes, aki a K. rt. igazgatóságának tagja volt, az ismertetett szerződés tartalmának tudatában írta alá a kérdéses váltókat. 27. Abban az esetben, ha a cégjegyzésre két igazgatósági tag együttes aláírása szükséges, ily alapszabályszerü cégjegyzés nélkül a részvénytársaság üzletkörébe eső ügyletet is csak az az igazgatósági tag köthet, aki üzletvezetési jogkörrel felruházott kereskedelmi meghatalmazottnak tekintendő, vagy az ügyletkötésre külön meghatalmazást kapott. (Kúria 1933. nov. 23. P. IV. 6173/1932. sz.) = Ugyanígy : Hj. Dt. 8. 168. és v. ö. 7. 130. 28. Annak semminemű jogi akadálya nincsen, hogy a hitelezőre követelése biztosítása céljából a dolog tulajdonjoga ruháztassék át, amely tulajdonjognak visszaszerzésére nézve az adós és a hitelező között létrejött szerződés idevonatkozó tartalma az irányadó. (Kúria 1933. nov. 23. P. IV. 6257/1932. sz.) = 1. A tényállás szerint a vevő az eladóért kezességet vállalt s néki kölcsönt nyújtott, s ennek kapcsán történt, a visszavásárlási jog biztosításával, a tulajdonátruházás. — 2. Szladits, Dologi Jog szerint sem kell a tulajdonzálogot színlelt ügyletnek tekinteni (271.), de az olyan szerződés, amellyel az adós az ingatlant a hitelezőre telekkönyvileg biztosítékul; tulajdonzálogul, a visszaváltás fenntartásával ruházza át (causa fiduciae), érvénytelen, ha az 1927 : XXXV. tc. 24. §-ának megkerülésével járna, vagyis a hitelező részére biztosítaná az ingatlan birtokát és különösen, ha az adós egyúttal az ingatlan haszonélvezetét elszámolás kötelezettsége nélkül engedi át a hitelezőnek (298. ) — 3. V. ö. Almáéi. Jogt. Ivözl. 1933. 273. (7.) 29. A K. T. 11. §-ából következik, hogy kereskedelmi üzletnek ügyletekre utalással eszközölt közelebb megjelölésére csak kereskedelmi ügyletre utaló toldat használhat0- (Kúria 1933. nov. 28. Pk. IV. 5281/1933. sz.)