Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)

HHeljogi Döntvénytár. 15 23. A részvénytársaság ügyvezető igazgatójának hatáskörébe tartozik, hogy az üzem viteléhez szükséges mindennapi ügyleteket megkösse és lebonyolítsa, az üzem rendes vitelében előforduló kötelezettségeket teljesítse. (Kúria 1933. nov. 16. P. VII. 3147/1932. sz.) Indokok : Felperes két határozottan megjelölt körülményre mutat rá, melyből az alperesek olyan vétkességére lehetne következtetni, amely okul szolgálhatott arra, hogy a részvénytársaság tönkrement, a felperes pedig károsodást szenvedett. Egyik az, hogy a rt. üzemében gyártott gabonatisztító és osztályozó rosták készítéséhez St. negyedrendű alperes nem megfelelő, nedves faanyagot szolgáltatott, s a többi alperesek, mint a társaság igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjai ezt a nélkül tűrték, hogy St. alperes helytelen eljárásának megszüntetése iránt intézkedtek volna. A másik pedig az, hogy a szabadalmi díjak kötelességszerű megfizetését az igazgatóság elmulasztotta, s így annak vált okozójává, hogy úgy a magyar, mint az oláh és szerb szabadalom megszűnt. A felperes egyik körülményt sem hozhatja fel jogszerűen az alperesek kártérítési kötelezettségét eredményező vétkesség megalapítására. Nem volt ugyanis vitás, hogy K. felperes a részvénytársaság ügyvezető igazgatója volt, tehát mint ilyennek elsősorban tartozott hatáskörébe, hogy az üzem viteléhez szükséges mindennapi ügyleteket megkösse és lebonyolítsa, az üzem rendes vitelében előforduló kötelezettségeket teljesítse. Ily módon elsősorban az ő feladata és teendői körébe tartozott, hogy a gyártáshoz szükséges faanyagot beszerezze, átvegye, a nem megfelelő anyagot kifogásolja és visszautasítsa, úgyszintén az is, hogy a szabadalmi díjak kiegyenlítéséről idejében gondoskodjék. Ezek szerint minden mulasztás, mely akár a nem megfelelő faanyag feldolgozása, akár a szabadalmi díjak idejében való kiegyenlítése körül történt, elsősorban K. felperest terheli, magára a társaság igazgatóságára, illetve ennek tagjaira pedig felelősség csak akkor volna hárítható, ha ezeknek a teendőknek az ellátásában őt akadályozták volna. = V. ö. Hj. Dt. 26. 93. és jegyzetét. 24. /. A világháború ötödik évében, közvetlenül az összeomlás előtt történt szerződésmeghosszabbításnál mindenféle kockázatnak kifejezett elvállalása magában foglalja az ellenséges elkobzás kockázatát is. -— II. A bérbeadó kártalanítására irányuló pénzköveteléseknél Németországban magyar hitelező javára is figyelembe jön a pénzértéknek leromlása. (Kúria 1933. nov. 16. P. IV. 3961/1932. sz.) Indokok : I. Az 1917. évben kötött, majd 1918. október 11-én meghosszabbított bérleti szerződés 15. pontja lényegileg oly értelműleg intézkedik, hogy ha egyes bérelt vasúti kocsikat a bérlő a bérleti idő alatt elveszettnek jelentene, akkor az ezen pontban márkában meghatározott bizonyos összegek megfizetésére köteles. A bérlőnek ilyetén fizetési kötelezettségét nem szün-