Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)
14 Hiteljogi Döntvénytár. tatja a nyugdíjat». A kir. ítélőtáblának felülvizsgált ítélete foglalkozik azzal is. hogy az 1912 : LXV. tc.-nek az állami tisztviselő férjhez ment özvegyének újabb özvegység vagy a házasság felbontásának vagy érvénytelenségének esetére fenntartott nyugdíjra vonatkozó szabályai a törvény rendelkezései alá nem eső s eltérően szerződött felekre nem alkalmazhatók. 21. A törvény szabta írásbeli alakhoz általános szabály szerint szükséges, hogy a szerződési okiratot mindegyik fél aláírja. (Kúria 1933 nov 14 p Iv 5758/1933. sz.) Indokok : I. Az 1929. évi aug. hó 5-én kelt okirat tartalma szerint alperes a felpereseknek eladta a tulajdonában levő M. M. céget a hozzátartozó gyárteleppel, ennek teljes berendezésével, felszerelésével és kifejezetten a gyártelep céljait szolgáló ingatlanokkal 300,000 P vételáron azzal, hogy ez a megállapodás ideiglenes és véglegessé csak akkor válik, ha a felperesek szept. hó 15-ig kijelentik azt a szándékukat, hogy a gyárat és felszereléseket stb. az okiratban felvett kikötések szerint meg akarják tartani. A felperesek részére vételi jogot biztosító ez a szerződés lényegileg halasztó feltételhez kötött adásvételi szerződés (P. H. T. 765. sz.) lévén, az ingatlanokat ekként elidegenítő jogügylet érvényességéhez az 1920 : XXXVI. tc. 77. §-a által hatályában fenntartott 4420/1918. M. E. sz. rendelet 1. §-a értelmében a jogügyletnek okiratba foglalása szükséges. Attól az esettől eltekintve, amidőn az elidegenítési és elfogadási nyilatkozat külön okiratban van felvéve, a törvényszabta írásbeli alakhoz általános szabály szerint szükséges az, hogy a szerződési okiratot mindegyik fél aláírja. Az okiratot azonban a nem vitás tényállás szerint csak az eladó alperes írta alá, a felperesek azt aláírásukkal el nem látták ; ilykép az ingatlanok elidegenítésére vonatkozó megállapodás okiratba foglaltnak nem tekinthető, az ingatlan adásvételi ügylet tehát érvénytelen. Már pedig akkor, ha valamely ügylet részlegesen érvénytelen, az egész jogügylet megdől, ha csak meg nem állapítható, hogy a felek a jogügyletet az érvénytelenné vált rész nélkül is megkötötték volna. Ámde semminemű alap nincs annak a feltevésére, hogy az átruházás tárgya üzlet lényeges alkotó részét tevő ingatlanok nélkül a felek között a tervbe vett üzletátruházás létrejött volna. = V. ö. MMT. 963. §. 22. A bírói joggyakorlatban kialakult jogszabály, hogy az igazgatóság tagjait a saját ténykedésük felett a közgyűlésen a szavazati jog meg nem illeti. Közömbös e tekintetben az, hogy ezen álláspont mellett a felmentvény megadása esetleg törpe kisebbségtől függ olyankor, amikor a részvények túlnyomó többsége az igazgatósági tagoknak a = 1. Az ítélet indokolása szerint a felmentvény megtagadása magábanvéve jogsérelmet nem jelent az igazgatósági tagokra, mert ez nem létesít jogalapot a felelősségük megállapítására. — 2. V. ö. 630. E. H. (Kúria 1933. nov. 15. P. IV. 6208/1932. sz.)