Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)

Tartalommutató. XXVII Lap 1923 : V. tc. 32. §-a dacára nem merül fel a szüksége annak, hogy alperes a terhére megállapított versenycselekmények abbanhagyására vagy az azoknak megismétlésétől való tartózkodásra köteleztessék 83 205. A villamos újságban hirdetés is sajtóközlemény, s így az ezen az úton elkövetett reklámszédelgésért is követelhető elégtétel 158 12(1. I. Az a körülmény, hogy a versenytárs üzleti tevékenysége szünetel, egymagában sem a versenytársi minőséget, sem pedig az annak alapján a Tvt. rendelkezéseiből folyó kereshetőségi jogot nem szünteti meg ; mert erről csak akkor lehet szó, ha az eset körülményményeiből megállapítható, hogy az üzleti tevékenység abbanhagyása végleges. — II. A megtévesztésre alkalmas áru forgalombahozatala nélkül nem lehet szó verseny folytatásáról, következéskép olyan magatartásról sem, amely a törvényben, nevezetesen annak 9. §-ában vagy 1. §-ban tilalmazott versenycselekménynek volna minősíthető. — III. A Tvt. 1. és 32. §-ainak rendelkezéséhez képest az abbanhagyás csak akkor követelhető, ha a versenytárs a törvényben tilalmazott versenycselekményt már elkövette, de nem követelhető olyan esetben, amikor a még véghez nem vitt tilos versenycselekmény elkövetésének csupán lehetősége vagy veszélye áll fenn 93 Szabadalmi jog. 171. A szabadalmi jognak alapvető elve, hogy a találmány újdonságát és a szabadalom terjedelmét a technikának az elsőbbség megszerzése idejében való állása alapján kell megítélni. A technikának utóbb bekövetkezett fejlődése nem alkalmas a korábban megszerzett szabadalom újdonságának lerontására vagy terjedelmének korlátozására 133 188. I. A szabadalom tárgyának újdonságát kizárja az, hogy az azonos eljárásból eredő termékek szükségkép azonosak. — II. A feltaláló, aki találmányának egyik fontos jellemzőjeként illetően a bejelentés alkalmával mellőzte a kellő és biztos elhatárolást, a mulasztást nem pótolhatja utólagos magyarázattal 148 Védjegyjog. 177. A védjegyjogban a szabadjelzés eredeti meghatározásánál és a szabadjelzéssé átalakulás megállapításánál kizárólag a hazai érdekelt forgalmi köröknek a felfogása az irányadó . 1 40 207. Az áru minőségét vagy rendeltetését kifejező, vagy arra utaló szavakból álló védjegyek is oltalomképesekké válnak a kvalifikált használat által, vagyis, ha az árujegy valamely vállalat gyártmányainak a köztudatba átment elnevezésévé és ismertető jegyévé válik, a közönség előtt az illető vállalat ismertető jeleként él. Ezáltal ugyanis az árujegy az eredeti minőségjelző jellegét elveszítette s többé már nem tekinthető a forgalomban bizonyos árunemek megjelölésére általánosan szokásosnak (1890. évi II. tc. 3. § 3. pont) 160