Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)

XXVIJ1 Tartalommutató. Csődönkívüli kényszeregyesség. Lap 123. A hitelezőnek külön előny biztosítása az 1410/1926. M. E. sz. rendelet 78. §-ának első bekezdésébe ütközik akkor is, ha az átvállalt tartozás fizetésének esedékessége a kényszeregyességben kikötött teljesítési határidő elteltét követő időben esett. (Bp. T.) 96 174. Vz oly követelés, amely a kényszeregyesség kötése előtt keletkezett ügyleten, vagy teljesített szolgáltatáson alapul, rendszerint a kényszeregyesség hatálya alá esik akkor is, ha a követelés tárgyában rendelkezi") ítélet az egyesség kötése után keletkezett 138 18."). A kényszeregyességi eljárásnak befejezetté nyilvánítása előtt a hitelező az egyességi teljesítéssel késedelmes adós részére utólagos teljesítési időt tűzhet ugyan, de az eredeti követelés fel nem éledhet 146 Csődjog. 3. Abból, hogy a kereskedő csak kezesség mellett volt hajlandó a felperesi részvénytársaságnak árukat hitelben szállítani, csupán arra lehet következtetni, hogy a kereskedő vagy helyi képviselője a részvénytársaságot nem tartották kellő hitelképességgel rendelkező cégnek, de ez alapon még nem lehet megállapítani azt, hogy a kereskedő a megtámadott fizetések elfogadásakor a végrehajtásokról s ezek eltűrésében kifejezésre jutott fizetésmegszüntetési állapotról tudott . . 4 99. Az 1923 : VII. tc. 77. §-a az adóknak és közterheknek egyéb csődköltségekkel szemben elsőbbséget biztosít . 78 113. V Cs. T. 51. §-ban meghatározott különkielégítési igény érvényesítésének előfeltétele a közadós és más személy között fennálló vagyonközösség, amelyből a közadós vagyonilletősége a közadóssal közösségben levő személy kérelmére, vagy keresete folytán elkülönítendő azzal a megterheléssel, hogy közadós elkülönített vagyonilletőségéből a társnak a közadóssal fennállott közösségből eredő követelései előlegesen egészben kiegyenlítendők 86 129. I. A Cs. T. 37. §-ában meghatározott elévülés okából nem utasítható el a megtámadási kereset azért, mert a csődtömeggondnok a csődválasztmánytól a csődnyitástól számított <i hónapon belül kapott felhatalmazást a perbíróságnál csak a 6 hónapi határidő letelte után mutatta be. — II. A megtámadási keresetnek a Cs. T. 28. § 1. p. alapján hely nem adható, ha a társas viszony felbontásakor eszközölt teljesítésekkel a társ nem jutott nagyobb összegű kielégítéshez, mint amennyi a társas viszonyból kifolyóan vagyonilletősége fejében megillette. — III. A társasági tag vagyonilletőségére teljesített fizetés a Cs. T. 27. §-ából folyóan sem támadható meg azon az alapon, hogy a teljesítés elfogadásakor a vb. tizetésmegszüntetési állapota (anyagi csődje) már bekövetkezett, mert a társat a csődeljárásban is a Cs. T. 51. §-a értelmében a csődhitelezők követeléseit megelőző elkülönítési és külön kielégítési igény illette volna meg 102