Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)

Hiteljogi Döntvénytár. 155 Indokok : Az 1885 : IX. tc. által állami kezelés és jótállás mellett létesített m. kir. postatakarékpénztárnak takarékbetét üzletkörét az 1889 : XXXIV. tc. 1. §-a csekk- és klearingforga­lommal, az 1925 : IX. tc. 23. §-a pedig beraktározási ügylet­körrel és kézizálogkölcsönüzlettel bővítette ki. Az idegen pénzek kezelése s a csekk- és klearingforgalom a szokásos bankügyletek forgalmi körébe tartoznak, amelyek iparszerű folytatás eseté­ben a K. T. 259. § 2. pontja szerint kereskedelmi alapügyletek. Ugyanily feltétel mellett a közraktári ügyletek is kereskedelmi alapügyletek (259. § 4. p.). Minthogy pedig a m. kir. postatakarék­pénztár ezekkel a kereskedelmi ügyletekkel iparszerűleg foglal­' kőzik, az államnak ez a vállalata kereskedelmi vállalat. Még ha tehát a kézizálogra való kölcsönnyújtás önmagában a bank­és pénzváltóüzletek rendes üzletágában dologi fedezet mellett lebonyolított hitelnyújtás fogalmi körébe nem tartoznék is (30/1927. P. M. sz. r. 2. §), mint a m. kir. postatakarékpénztár­nak, a fentiek szerint kereskedőnek, az üzlete folytatásához tar­tozó ügylet, a kézizálogkölcsönügykt is a K. T. 260. §-a értel­mében kereskedelmi ügyletnek tekintendő. A kereskedelmi ügy­letek iparszerű közvetítése a K. T. 259. § 7. pontja értelmében kereskedelmi ügylet lévén, a m. kir. postatakarékpénztár zálog­kölcsönközvetítő üzlete is kereskedelmi üzlet, ennek átruházá­sára tehát az 1908 : LVII. tc. szabályai az irányadók. A postatakarékpénztár 1929. okt. 1-én saját kezelésébe vette át a 24. sz. zálogkölcsönközvetítő üzletét Ez a saját keze­lésbe vétel lényegileg üzlet átruházás, mert a korábbi üzlettulaj­donos (engedélyes) felhagyott üzlete folytatásával, a postataka­rékpénztár pedig megszerezte annak a lehetőségét, hogy ugyan­abban az üzlethelyiségben a korábbi üzlet érdekkörének fel­használásával s a felperes becsüsi közreműködésének továbbra igénybevételével közvetlenül köthessen zálogkölcsönügyleteket és ekkép lényegileg azonos üzleti tevékenységet fejtsen ki. A posta­takarékpénztár tehát mint átvevő az 1908 : LVII. tc. 1. §-a értelmében felelős az átruházónak az üzletből eredő azokért a kötelezettségeiért, amelyeket az átvétel idején ismert vagy a rendes kereskedő gondosságával megtudhatott, ezek közt az üzlet alkalmazottainak a szolgálati viszonyból származó igé­nyeiért is. Ebből következik, hogy az üzletben korábban alkal­mazott s az üzemben megszakítás nélkül tovább szolgáló tiszt­viselő szolgálati ideje a felmondási illetmény s végkielégítés kiszámítása szempontjából az üzem tulajdonában beállott vál­tozás dacára is egységesnek és folytatólagosnak tekintendő, és így az üzletátruházó szolgálatában eltöltött korábbi idő is fel­tétlenül beszámítandó.

Next

/
Thumbnails
Contents