Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)

Tartalommutató. xv Lap fél, az ezzel szemben is kötelező írásbeli alak nemcsak a szerződésnek vele szemben is egész terjedelmének, vagy lényeges tartalmának írásba foglalásával, vagy a szerződést tartalmazó okirat aláírásával, hanem akkor is létesül, ha oly írásbeli nyilatkozat létezik, amelyből az új szerződő félnek a szerződéshez csatlakozása kétségtelenül megállapítható 86 b) Semmisség és megtámadhatóság. 17. 1. Ha a részvényeseken kívül álló harmadik személy a magánjog értelmében anyagi semmisségi okból támad meg részvénytársasággal kötött ügyletet, a támadás előfeltételei, különösen a megtámadás határideje tekintetében nem a K. T., hanem az általános magánjognak a szabályai irányadók, bár a részvénytársaság létezésének a kérdését a K. T. rendelkezései értelmében kell megítélni. -— II. A megtámadási jognak a gyakorlása csak a körülmények szerint megítélendő határidőn belül ismerhető el helytállónak 12 fíK. Kényszer címén valamely jogügylet érvényessége csak akkor támadható meg, ha az ügylet megkötése olyan közvetlen és veszélyes fenyegetés hatása alatt történt, amely a rendes törvényes eszközök igénybevételével nem volt elhárítható . . 52 91. Hatósági személyeknek vagy hatósági testületi szervek egyes tagjainak a testület elhatározása alá tartozó ügyekben üzleti érdekből befolyásolásáért kikötött díj bírói úton nem érvényesíthető 73 124. I. Egymagában a valamely ügylet megkötésénél felismerhető nyerészkedési szándék, mégha tőzsdei ügyletekre vonatkozik is, nem meríti ki a bírói úton nem érvényesíthető játékügyletnek jogi fogalmát 97 c) I Tgyletértelmezés. 24. I. A világháború ötödik évében, közvetlenül az összeomlás előtt történt szerződésmeghosszabbításnál mindenféle kockázatnak kifejezett elvállalása magában foglalja az ellenséges elkobzás kockázatát is 15 51. Azt az értelmezési szabályt, hogy a homályos okirat tartalmát a kiállító hátrányára kell magyarázni, nem lehet alkalmazni akkor, ha a világos ügyleti nyilatkozatot nem az okirat tartalma, hanem a szerződéskötés előzményei tették félreérthetővé 34 Ügylettélj esités. a) Külföldi pénznem. 102. Belföldi ügylet során a fizetésnek idegei) pénznemben kikötése az ellenkezőnek világos kifejezésre juttatása híján, a feleknek azt a szándékát fedi, hogy a fizetés a K. T. 326. § (2) értelmében abban az egyenértékben történjék, amelyet a meghatározott idegen pénznemben megjelölt pénzösszeg a folyamatos pénznemben (ar. P) (lejáratkor) az esedékesség idején képvisel. Következőleg amennyiben a számolási értékként szereplő idegen pénznemben az esedékesség és a valóságos fizetés időpontja közt értékváltozás áll be, egyik fél sem használhatja fel a másik félnek kárával a javára jelentkező időközi változást, hanem oly mennyiségű folyamatos pénzösszeget (ar. P-t) kell fizetnie vagy kielégítésül elfogadni, amely megfelel az illető idegen pénznemnek a fizetés szerződésszerű esedékessége idején fennállott belföldi árfolyamán számított egyenértékének 80