Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)

140 Hiteljogi Döntvénytár. ama ív. kérelmének, hogy a tényleges fizetés idején fennálló dollárárfolyamnak megfelelő pengőösszeg megfizetésére kötelez­tessék, hely adható. A kötvénybeli az a külön kikötés ugyanis, hogy a biztosítási összeg az ennek megfizetésére kötelezeti; biz­sosító választása szerint magyar pénznemben is történhetik nem értelmezhető akként, hogy az alperes választása szerint vagylagosan pengőértékben teljesíthető fizetés joga, a fizetésben évekig késedelmes biztosítót, a jog- és szerződésellenes késede­lemmel való tényleges fizetése idején fennálló hivatalos dollár­árfolyam alapul vételével illesse meg, hanem az ügyleti felek szerződéses szándékának is megfelelően, ami semmiesetre sem irányulhatott arra, hogy ebből a szerződéses kikötésből vala­melyikükre nézve, a másik fél rovására indokolatlan anyagi előny származzék, csakis akként, hogy a biztosító a szerződés­szerinti fizetési kötelezettségének beálltakor, a kötvényfeltéte­lek értelmében «azonnal» teljesítendő fizetést, választása sze­rint : vagy effektív dollárokban vagy ennek megfelelő, tehát a dollárnak a szerződésszerű teljesítés idején, vagyis a biztosí­tási összeg esedékességekor fennállott árfolyama szerinti magyar törvénj^es pénznemben teljesítheti. Ellenkező értelmezés mel­lett a fizetésben késedelmes adós biztosító a fennálló viszonyok között, indokolatlan és a felperesre nézve méltánytalanul ható vagyoni előnyhöz is jutna. Nem sérti tehát az anyagi jogot a fb.-bíróságnak az az ítéleti döntése, amely szerint a biztosítási dollártőkének a felperesi követelésnek lejárati napján érvényben volt áru-árfolyamon átszámított pengőellenértéke megfizetésére kötelezte az alperest. = Ad I. 1. Hj. Dt. 27. 54. I. — Ad II. v. ö. Hj. Dt, 27. 102. és ugyanúgy K. 1934. máj. 29. P. VII. 3789/1933. 176. A magánjogi társaságnál is alkalmazandó jog­szabály szerint az ügyintéző tagok csak oly ügyletek tekintetében nem intézkedhetnek önállóan, az ügyvezetés­ben részt nem vevő tagok hozzájárulása nélkül, amelyek a társaság rendes üzleti körén túlmennek, céljához nem tartoznak. {YLtvlz 1934. jún. 21. P. ÍV. 2976/1933. sz.) 177. A védjegyjogban a szabadjelzés eredeti meghatá­rozásánál és a szabadjelzéssé átalakulás megállapításánál kizárólag a hazai érdekelt forgalmi köröknek a felfogása­az irányadó. (Kúria 1934. ^m 21 p n ]41 1984 ^

Next

/
Thumbnails
Contents