Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)

13S Hitel jogi Döntvénytár. kötelezettség teljesítéseképpen folyósíttatott, mert a munkaadó a nyugdíj fizetése tekintetében az alkalmazottakkal külön-külön is létesíthet megállapodásokat és ebben a tekintetben egyenlő elbánásra nincs kötelezve. = Ugyanígy : K. 1934. jún. 20. P. I. 2344/1933. 174. Az oly követelés, amely a kényszeregyesség kötése előtt keletkezett ügyleten vagy teljesített szolgáltatáson alapul, rendszerint a kényszeregyesség hatálya alá esik akkor is, ha a követelés tárgyában rendelkező ítélet az egyesség kötése után keletkezett. (Kúria 1934. jún. 20. Pk. VII. 4984/1933. sz.) Indokok • Az az adós, aki hitelezőivel kényszeregyességi eljárás útján bíróilag jóváhagyott egyességet köt, az egyességi hányadot meghaladó tartozás megfizetése alól, a jogszabályok által megállapított kivételektől eltekintve, azokra a kötelezettségekre nézve szabadul, melyek az egyesség kötése idején fennállottak. Ha az a kérdés, hogy valamely követelés a kényszeregyesség hatálya alá esik-e vagy nem, a miatt válik vitássá, mert a követelés az egyesség kötése előtt keletkezett ügyleten vagy teljesített szolgáltatáson alapul ugyan, de viszont behajtása iránt pert indítottak és azt az ítéletet, mely a követelés tárgyában rendelkezik, az egyesség kötése után hozták, rendszerint az á szabály az irányadó, hogy a készpénzkövetelés létrejött már az ügylet megkötésével vagy szolgáltatás teljesítésével s az ítélet a kötelmet nem megteremti, hanem csak megállapítja s ehhez fűzi a teljesítés kötelezettségét. A fennforgó esetben azonban ez a szabály nem alkalmazandó, mert a járásbíróság a végrehajtás alapjául szolgáló ítéletben abban a kérdésben, hogy van-e a felperesnek ügyvédi munkadíj és kiadás címén, és ha van, mily összegű követelése az alperessel szemben, abból kiindulva döntött, bogy a telek 1930. ápr. 6-án, az addig fennállott vitás kérdéseket egyességgel rendezték, melynek tartalma szerint a megállapodás időpontjában az alperesnek nem volt tartozása a felperessel szemben, hanem ellenkezőleg, az alperesnek volt a felperes ellen 315 P 88 fillér követelése. Ezt követőleg a kir. járásbíróság részben a felperes által kifejtett tevékenység értékelésével, részben egyes esetekben annak figyelembevételével, hogy az alperest az ügyvédi tényállás előterjesztésénél mulasztás terheli, részben pedig a felek egyéb kölcsönös követelésének számbavételével és a szemben álló követelések beszámításával, tehát végeredményben a felek között való leszámolás megejtésével állapította meg, hogy a felperesnek az alperes ellen 198 P 43 fillér követelése áll fenn. Az ítéletnek erre a tartalmára való tekintettel pedig annak eldöntésénél, hogy a követelés a kényszeregyesség hatálya alá esik-e vagy nem, az ítélet jogerőre emolkédésének napját kell irányadónak tekinteni. 175. /. Feleket a törvény nem zárja el attól, hogy a kellő időben felajánlott biztosítási díj megfizetésével a szerződést akkor is fe,nntarthassák, ha a díj az 1927. évi X. tc. 9. §-a értelmében egyébként nem is volna érvényesíthető. — II. A biztosítási szerződésnek az a kikötése,