Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)

128 Hiteljogi Döntvénytár. 161. /. A kereskedelemügyi kir. miniszternek 1917, évi 29,056. III. szám alatt kelt rendelete csak az 1914. évi XVII. te. 3. §-ának harmadik bekezdésében foglalt szabállyal szemben tartalmaz változtatást annyiban, hogy a mozgósítás óta tényleges katonai vagy népfelkelői szolgálatban töltött idő a szolgálat állandóvá tételéhez szükséges három évi időbe beszámítandó; de nem tartalmaz olyan rendelkezést, amellyel az idézett törvény 5. és 6. §-aiban előírt általános kellékektől is eltért volna és a szükséges szakismeretek megszerzésének az igazolását is elengedte volna. — II. Megfelelő szakvizsga hiányában a gyakorlati szakismeretek megszerzése csak -a szolgálatnak kifogástalan ellátása és az ebben kifejtett szaktudás által igazolható. (Kúria 1934. jún. 5. P. II. 43/1933. sz.) 162. /. A főnököt és helyettesét az utasítási jog általánosságban az önálló hatáskörű alkalmazottakkal szemben is megilleti. — 77. Nem sértő az alkalmazottra, ha munkakörének egy részét a főnök magához vonja. (Kúria 1934. jún. 5. P. I. 1539/1933. sz.) 163. Ha a munkaadó kötelezettséget vállalt arra, hogy a munkavállaló a nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges várakozási időt kitölthesse, kárára a munkaadó a különben jogos felmondást nem gyakorolhatja. (Kúria 1934. jún. 5. P. I. 1605/1933. sz.) 164. A rt. igazgatóságának tagjai, akik a rt. ingatlanának eladásából befolyt s a rt. egyedüli vagyonát tévő vételárösszeget más vállalat adósságának a rendezésére fordították, a rt. hitelezőjével szemben a K. T. 189. §-a értelmében felelősek akkor is, ha a rt. minden részvényének ama másik vállalat volt a tulajdonosa. (Kúria 1934. jún. 5. P. IV. 3611/1933. sz.) 165. A vegyészeti gyárak által megfelelő adagolásban, tehát éppen a gyógyászati célt szolgáló, az alkalma-