Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)

Hiteljogi Döntvénytár. 125 Ügyállás : A rt. két igazgatósági tagja a cégbíróságnál megindított perenkívüli ügyben azt kéri, hogy a rt. tulajdonában lévő ingatlan kezelésére a bíróság vagyonkezelőt rendeljen ki azért, mert a folyamodók egyike P. Ö. és R. S., akik a rt. részvényeinek 50—50 %-ban tulajdonosai a részvénytársasági formában «közös tulajdont* alkotó ingatlan kezelésében megegyezni nem tudnak. A Bp. T. (P. VI. 13,600/1933.) és a K. a kérelmet elutasítják. Indokok: Az az ingatlan, amelyre a vagyonkezelő kirendelését kérik, a rt. tulajdona. A rt. önálló jogi személy, amely vagyonának kizárólagos tulajdonosa ; a rt.-ra nézve tehát kizárólagos vagyona tekintetében a tulajdonközösség szabályainak alkalmazásáról szó nem lehet. Nem nyerhetnek alkalmazást a tulajdonközösség szabályai a részvényesekkel szemben sem, mert a rt. vagyona nem a részvényesek tulajdona és arra nézve a részvényesek egymás között sincsenek a magánjog szerinti jogközösségben. De az általános magánjog szabályai nem is alkalmazhatók azokra a jogviszonyokra, amelyekről a K. T. rendelkezik (1. §). Márpedig a K. T. a rt. keletkezésénekr működésének és feloszlásának, valamint a részvényesek jogainak és azok gyakorlásának módját meghatározta. A részvényesek tehát részvényeik alapján a rt. vagyonára vonatkozólag más jogokat, mint amelyeket a K. T. rendelkezései részükre megállapíthatnak, nem gyakorolhatnak és így nincsen törvényszerű alapja a folyamodók ama kérelmének, hogy a rt. vagyonának kezelésére a bíróság vagyonkezelőt rendeljen ki. 157. A biztosító részéről a díjfizetésre egyoldalúan adott a biztosított részéről el nem fogadott halasztás a folytatólagos biztosítási díjat perelhetővé s így a díjfizetés elmulasztásával megszűnt szerződést a biztosítóval szemben érvényesíihetövé nem teszi. (Kúria 1934. máj. 30. P. VII. 2414/]933. sz.) 158. Egymagában az a körülmény, hogy az alaptőkefelemelés meghiúsulása folytán befizetését visszakövetelő a megválasztott új igazgatóságnak és végrehajtó bizottságnak tagja volt, hogy azoknak intézkedéséről tudott, sőt az új alaptőkére az általa is teljesített befizetéseknek a vezérigazgató által bejelentett felhasználásához hozzájárult, a követelést jogosulatlanná nem teszi, mert a K. T. olyan tiltó rendelkezést, m/int amilyent az alaptőkéből a részvényeseknek teljesített kamat és osztalék fizetésre nézve