Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)
120 Hiteljogi Döntvénytár. Indokok : I. A részvénytársaság végrehajtóbizottságának és igazgatóságának létszáma időnként változás alá eshetik. Abból, hogy az örökösödés szerződésben és a peres felek osztályos egyességében a végrehajtóbizottságnak és az igazgatóságnak bizonyos taglétszámára voltak figyelemmel, még nem következik az, hogy a végrehajtóbizottsági és igazgatósági tagok számának esetleges változására megállapodásuk alkalmazást nem nyerhetne, vagyis ügyleti szándékuk nem az összes végrehajtóbizottsági és igazgatósági tagok választására irányult volna. Ellenkezőleg az örökösödési szerződésnek és a felek osztályos egyességének az a tartalma, amely szerint A. S. rokonai, a peres felek, egy érdekcsoportot alkotnak és a végrehajtóbizottságba, valamint az igazgatóságba ugyanannyi tagot küldenek, mint özv. A. S.-né, azt igazolja, hogy az érdekcsoport alakítására vonatkozóan az örökösödési szerződésbe foglalt meghagyásnak, amint ezt a kir. Kúria P. I. 4161/1931. sz. ítéletében kifejtette, az volt a célja, hogy a két érdekcsoport (a feleség és a férj örökösei) egymást ellensúlyozva, az A.-érdekcsoport a társaság ügyeinek vezetésére olyan befolyást gyakoroljon, amely A. 8. örökhagyót részvényei tulajdoni aránya szerint megillette. Ez pedig csak úgy biztosítható, ha a peres felek mint az A.-érdek-csoport tagjai, a részvénytársaság összes végrehajtóbizottsági és igazgatósági tagjai választásánál egységesen járnak el. II. A P. I. 41611931. sz. kúriai ítélet az alperesi részvények rendelkezésre bocsátása iránti kötelességét csupán a végrehajtóbizottsági és az igazgatósági tagok megválasztása céljára állapította meg és nincs is alap arra, hogy az alpereseknek ez a kötelessége a részvénytársaság egyéb ügyeire vonatkozóan is megállapíttassék ; mert igaz ugyan, hogy az érdekcsoport alakítására vonatkozó meghagyásnak az volt a célja, hogy a férj és a feleség érdekcsoportja egymást ellensúlyozza ; ámde az örökösödési szerződés kifejezetten megjelölte a részvénytársaságnak azt az ügyét, a végrehajtóbizottság és igazgatóság tagjainak választását, amelyre mint a vállalat békés vezetését biztosító intézkedésre nézve az érdekcsoportot megalakította. Az alperesek cselekvési szabadságának ez a korlátozása pedig kitérjesztőleg nem magyarázható és így más, nem a vállalat vezetését érintő ügyekre az alperesek egységes eljárása nem is követelhető. = L. az előző határozatot. 149. Kényszerhelyzetre és e helyzetnek kizsákmányoló módon történt kihasználására nem hivatkozhatik az, aki nyugdíjigényét, amelyről a megtámadott nyilatkozattal lemondott, bírói úton érvényesíthette volna és így a jogellenes fenyegetéssel kilátásba helyezett joghátrányt törvényes eszközökkel elháríthatja. (Kúria 1934. máj. 25. P. II. 585/1934. sz.) = 1. A K. szerint a felmondás joggal visszaélés lett volna, mert a munkavállalónak a nyugdíjjogosultság megszerzéséhez megkívánt szolgálatából már csak hat hónap, a felmondási idő hozzászámításával csak három hónap hiányzott s nem volt különös méltánylást érdemlő, komoly ok a felmondásra. Nem volt ilyennek tekinthető különösen az az indok, hogy a munkaadó a férjes női alkalmazottakat nem akarja a nyugdíjjogosultak sorába engedni. A munkavállaló lemondó nyilatkozatát a felmondással fenyegetés hatása alatt tette. A K. mégis elutasította a nyilatkozatot megtámadó s nyugdíjra irányuló keresetet. — 2. V. ö. Dt. 4. f. 5. 74.
