Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)

Hiteljogi Döntvénytár. 119 ebből folyóan az 1932. jún. 29-i közgyűlésnek a végrehajtóbizottsági és igazgatósági tagok választásán kívüli ügyeiben A. János a Sz. D., Sz. L., és Sz. M. tulajdonában lévő 757 darab részvény alapján szavazati jogot nem gyakorolhatott. A kérdéses ügyekben azonban a tárgysorozatra vonatkozó alább tárgyalt határozatot kivéve, a közgyűlés egyhangúan hozta meg határozatát. Ha tehát az összes szavazatok számából 757 szavazat ki is esik, a határozatoknak az alapszabályok 14. §-ában megkívánt szótöbbsége mindig fennáll, következőleg e határozatok megsemmisítésére jogszerű alap nincsen. IV. A közgyűlésről készült jegyzőkönyv tartalma és a megállapított tényállás szerint a közgyűlés elnökének az ellen az intézkedése ellen, amellyel a tárgysorozat egyes pontjait a közgyűlés napirendjéről határozatként levette, egyedül Sz. D. szólalt fel, és így a közgyűlésen résztvett többi részvényes ahhoz kifejezett szavazás nélkül is hozzájárultnak tekintendő. A közgyűlésnek ekként kialakult határozatának szótöbbsége pedig a Sz. D., Sz. L. és Sz. M. 757 szavazatának levonása után is megmaradt, és így ennek a határozatnak megsemmisítésére szintén nincsen törvényes alap. V. Az ötödik igazgatósági tagot a közgyűlés névszerinti szavazással válaszototta meg, noha az alapszabályok értelmében a választás közfelkiáltás esetén kívül titkos szavazás útján történik. A határozathozatalnak ez a módja az alapszabályokkal nyilvánvalóan ellentétben áll. Ennek a határozatnak a megsemmisítése tehát törvényszerű. = V. ö. ad I. : a következő határozatot; -— ad II. : Hj. Dt. 25. 141. és jegyzetét) ; — ad III. : Hj. Dt. 26. 36. 'f/; •".''•íí**'.'t' ,">,f "r 148. Abból, hogy a részvényeseknek az igazgatósági tagok választására vonatkozó megállapodása az igazgatóságnak bizonyos létszámára figyelemmel történt, nem következik, hogy a létszám változásának esetében a megállapodás nem alkalmazható, vagyis, hogy ügyleti szándékuk nem az összes igazgatósági tagok választásának rendelkezésére irányult. (Kúria 1934 máj- 24 P IV 5931/1933. sz>) ítéleti rendelkezések : A fellebbezési bíróság a peres felek tulajdonában lévő vaskereskedelmi rt.-i részvényekre a haszonélvezeti jog biztosítására szolgáló korlátozáson felül azt a korlátozást is feljegyezni rendelte, miszerint ezek a részvények két végrehajtóbizottsági és öt igazgatósági tag megválasztására vonatkozó részvényesi jog gyakorlása végett átadassanak az A.-érdekcsoport megbízott tagjának. Az ítélet meghatározta azt is, hogy a választás gyakorlására kijelölt ez a személy a választásnál a részvényesi jogokat akként köteles gyakorolni, amint azt az érdekcsoportnak rész vény szerinti többsége elhatározta. A fellebbezési bíróság így az alpereseknek közreműködési kötelezettségét meghatározott számú végrehajtóbizottsági és igazgatósági tag választására korlátozta, amivel az örökösödési szerződés és a hagyatéki tárgyalási megállapodás szövegéhez szó szerint alkalmazkodott. A Kúria ezzel szemben a részvényekre feljegyzendő korlátozás tartalmát a végrehajtóbizottsági és igazgatósági tagok választására vonatkozóan akként állapította meg, hogy a részvényeket nem csupán két végrehajtóbizottsági és öt igazgatósági tag, hanem a rt. összes végrehajtóbizottsági és igazgatósági tagjainak választására vonatkozó részvényesi jog gyakorlása végett kell átadni annak, akit az érdekcsoport részvénytöbbsége a választási jog gyakorlására kijelölt.