Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)

116 HUeljogi Döntvénytár. rendelni a nélkül, hogy ehhez a cégjegyzékben a rt. igazgatóságának tagjaiként bejegyzettek hozzájárulását ki kellett volna kérni. Mert az igazgatóság mint a rt.-nak közege az összes részvények tulajdonosát elhatározásában akkor sem korlátozhatja, ha az közgyűlési határozat alakján kívül nyilvánul is meg. Ámde a részvényvételi szerzó'dés szerint egyébként is a rt. ügyvezetése az összrészvénymennyiséget Sch.-től megvevő E-.t illette. Ebből viszont az is következik, hogy Sch. igazgatósági tag tudtával folyt az üzem az alperesi rt. neve alatt. Az alperesi rt.-nak a kérdéses szénvásárlásokból folyó feleló'sségén nem változtat az, hogy az összeköttetés folyamán E. nem a rt. által alőírt, hanem a maga névaláírásával ellátott váltóelfogadványokat adott a felperesnek, éspedig abban az esetben sem változtat ez a feleló'sségén, ha közölték is a felperessel, illetve megbízottjával, hogy E. szerezte meg a rt.-i vállalatot, helyesebben eme rt.-i összrészvénymennyiséget, mert a megrendelés azután is E. a rt. nevében történt és a felperes az árut a rt.-nak szállította tovább is. Ezért annak sincsen jelentősége, hogy a felperes követelésének E. váltóival fedezett részét az E. ellen lefolyt kényszeregyességi eljárás során bejelentette. Az alperesi rt. felelősségén az sem változtat, hogy Sch. a néki kézizálogul lekötött rt.-i összrészvénymennyiséget utóbb elárvereztette, mert az a körülmény, amely szerint E. most már nem tulajdonosa az alperesi rt.-i részvényeknek, az alperesi rt.-ot annakidején kötelező hatállyal létrejött ügyletek érvényességét nem érinti. 144. A Tvt. 7. §-ába és a versenyjog terén is alkalmazandó cégvalódiság elvébe csak az olyan hangzatos, a tényleges viszonyokkal és a valósággal ellenkező toldat használata ütközik, amely a vállalat minősége vagy terjedelme tekintetében a közönség megtévesztésére alkalmas. (Kúria 1934. máj. 16. P. IV. 91/1934. sz.) Indokok: Felperes a hiteltudosító ipart tényleg gyakorolja. A versenytörvény szempontjából egyedül a tényleges helyzet lévén az irányadó, mindaddig, amíg az arra illetékes közigazgatási hatóság a felperes részéről való ipargyakorlásnak jogszabályba ütköző voltát meg nem állapítja, a felperes a versenytörvény értelmében versenytársnak tekintendő, mint ilyen a törvény alapján felléphet és ezt a jogosultságát a felperes személyes körülményei és üzleti magatartása sem szünteti meg. (. . . Mint a fejben . . .) Az alperes által használt «Pátria» toldat azonban ennek a vállalatnak körében ilyennek annál kevésbbé