Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)

102 Hiteljogi Döntvénytár. habár a felmondással kapcsolatban az okokat külön nem is részletezi, a felmondás okainak a bírói gyakorlat szerint való közlését megtörténtnek kell tekinteni. (Kúria 1934. máj. 2. P. VII. 5490/1983. ez.) = L. 787. E. H. 128. Tisztességtelen versenyt követ el az a vállalat, amely tudja, vagy kellő gondossággal megtudhatja, hogy a versenytárstól az alkalmazott a felmondási idő kitöltése nélkül jogellenesen lép ki, ha a jogtalanul állását elhagyó alkalmazottat szerződteti. (Kúria 1934. máj. 2. P. IV. 6252/1933. ez.) = L. a Tvt. 1. ij-ának joggyakorlatáról: Jog't. Közi. 1934. 110. Törvk. Szemle. 129. /. A Cs. T. 37. §-ában meghatározott elévülés okából nem utasítható el a megtámadási kereset azért, mert a csődtömeggondnok a csődválasztmánytól a csődnyitástól számított 6 hónapon belül kapott felhatalmazást a perbíróságnál csak a 6 hónapi határidő letelte után mutatta be. — II. A megtámadási keresetnek a Cs. T. 28. § 1. p. alapján hely nem adható, ha a társas viszony felbontásakor eszközölt teljesítésekkel a társ nem jutott nagyobb összegű kielégítéshez, mint amennyi a társas viszonyból kifolyóan vagyonilletősége fejében megillette. — III. A társasági tag vagyonilletőségére teljesített fizetés a Cs. T. 27. §-ából folyóan sem támadható meg azon az alapon, hogy a teljesítés elfogadásakor a vb. fizetésmegszüntetési állapota (anyagi csődje) már bekövetkezett, mert a társat a csődeljárásban is a Cs. T. 51. §-a értelmében a csődhitelezők követeléseit megelőző elkülönítési és külön kielégítési igény illette volna meg. (Kúria 1934. máj. 3. P. VII. 4461/1932. sz.) 130. Az alkalmazottnak kifizetett végkielégítés halála esetén özvegyének a nyugdíjába is beszámítható. (Kúria 1934. máj. 3. P. II. 519P>/1932. sz.) = L. az 1910/1920. M. E. sz. rendelet 13. §-át.