Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)

Hiteljogi Döntvénytár. 97 közvetlen és feltétlen fizetési ígéretet tett, mert az alapul szolgáló semmis megállapodást még a teljesített szolgáltatás, melyet az id. rendelet 78. §-ának 2. bekezdése értelmében a teljesítéstől számított két éven belül vissza lehet követelni, sem teheti joghatályossá. = V. ö. Hj. Dt. 21., 34., 94. ; 22., 40., 41. ; 24., 50. 124. /. Egymagában a valamely ügylet megkötésénél felismerhető nyerészkedési szándék, mégha tőzsdei ügyletekre vonatkozik is, nem meríti ki a bírói útcn nem érvényesíthető játékügyletnek jogi fogalmát. —II. A zálogtartó egymagában az adós lekötési nyilatkozata alapján nem köteles magát a zálogtárgyból kényszereladás útján kielégíteni. (Kúria 1934 ápr 27 p IY 5518/1933. sz.) J»dohok : I. A feleknek az akarata arra irányult, hogy a felperesnél 1929. júl. 3-ig L. nevén vezetett számla ettől kezdve az alperesek nevén vezettessék, az L.-féle számla biztosítékául szolgáló értékpapírok az alperesek újonnan nyitott számlája biztosítására szolgáljanak, L. számlája pedig megszüntettessék. Ebből helyes az a következtetés, hogy a peres felek között az eredeti adós L. hozzájárulásával adósságátvállalási szerződés létesült. Az adósságátvállalással egyedül az adós személye változik, egyébként azonban a kötelem tárgyi tekintetben módosulást nem szenved, tehát fennmaradnak a kötelemnek tárgyi biztosítékai is. Abból a körülményből tehát, hogy L. számlájának biztosítására zálogul leköttettek, nem következik, hogy a felek között új kötelem keletkezett. Nem alkalmas ennek a megállapítására az sem, hogy a jogügylet folytán alperesek nem váltak L. hitelezőjévé, mert az eredeti és az új adós közötti jogviszony mibenléte az adósságátvállalás elbírálásánál közömbös. Mivel pedig az adósságátvállalással új kötelem (novatio) nem keletkezik, az átvállaló adósok, alperesek, mindazokat a kifogásokat érvényesíthetik a követeléssel szemben, amelyek az eredeti adóst megilleték. II. Egyenleg elismerése, mint általában a tartozáselismerés, nem zárja ki oly kifogások felhozását, amelyek az eredeti kötelezettség érvényesítését kényszerítő jogszabály folytán kizárják. Mivel pedig az egyébként érvényes természetes kötelem bírói úton való érvényesítését jogszabály nem engedi meg, az eredeti adóst L.-t is megillette az elismerés dacára a jog, hogy a követeléssel szemben felhozza azt a kifogást, miként a követelés bírói úton nem érvényesíthető tőzsdei játékból származik, következőleg ez a jog az alpereseket is az átvállalt adósság tekintetében megilleti. III. L. arra adott a felperesnek megbízást, hogy az ő számlájára vegyen és eladjon B.C.P. C. részvényeket, s ennek a megbízásnak a felperes akként tett eleget, hogy a részvényeket a saját nevében vette meg és adta el. A felperes tehá't a szóban levő ügyletek megkötésénél, mint bizományos járt el, ekként a bizományi jogviszonyból eredó' követelésével szemben a tőzsdejáték kifogását az anyagi jog szabályai szerint abban az esetben lehet érvényesíteni, ha a felperes mint önszerződő fél járt el vagy megbízása arra is irányult volna, hogv a megvett értékpapírokkal a megbízó terhére belátása szerint üzérkedjék, Hiteljogi Döntvénytár. XXVII. 7