Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)

98 Hiteljogi Döntvénytár. (vagyis azokkal maga folytasson tózsdejátékot) vagy végül, ha a követelés alapjául szolgáló ügylet létesítésekor arról a körülményről, amelynek folytán a szerzó'désből eredő követelést nem lehet bírói úton érvényesíteni, tudomással hírt. Felperes az üzleti összeköttetés alapjául szolgáló részvényeket a londoni tőzsdén G. cég tőzsdebizományostól megvette, ami az önszerződést kizárja. És felperes a vételi megbízással egyidejűleg arra megbízást nem kapott, mikép a papírokat tetszése szerint eladhassa, újra megvehesse, vagyis hogy azokkal az alpereseket kötelezően üzérkedjék. Kétségtelen, hogy L. a részvényeket aljból a célból vette, hogy a remélt árfolyamemelkedés beálltával azokat nyereséggel tovább eladják. Az is kétségtelen, hogy a felperesnek is tudomása volt arról, hogy a részvényvásárlás nem tőkebefektetés céljából, hanem nyerészkedési célzattal történik. Egymagában azonban az ügylet megkötésénél felismerhető nyerészkedési szándék, mégha tőzsdei ügyletekre vonatkozik is, nem meríti ki a bírói úton nem érvényesíthető játékügyletnek jogi fogalmát. Erre való tekintettel nem tulajdonított jelentőséget a kir. Kúria annak a ténynek, hogy L., majd az alperesek az árfolyamalakulásról magukat majdnem naponta távirati úton értesíttették, mert ennek a célja egyedül az önmagában véve jogszabályba nem ütköző nyerészkedési szándéknak realizálása volt. Ugyancsak nincs jelentősége ennek figyelembe vételével annak sem, hogy a részvények vételára arányban állott-e L.-nek vagy az alpereseknek vagyoni helyzetével és teljesítőképességével, mert ez a körülmény legfeljebb annak megállapítására adhatott volna a felperesnek alapot, hogy az alperesek a részvényeket nem tőkebefektetés céljából, tehát nem megtartási szándékkal, hanem nyereséggel való továbbeladás szándékával vásároltatják, amely szándék azonban a kifejezettek szerint törvénybe ütközőnek nem tekinthető. A tőzsdei ügyleteket bírói úton nem érvényesíthető játékügyletekké az teszi, ha a felek szándéka szerint az ügyleteknek valóságos teljesítése, a szállítás és átvétel már eleve ki van zárva és az ügyletkötés valóságos teljesítés kizárásával egyedül a tőzsdei árfolyamkülönbözet elszámolására irányul. Adott esetben, ha az alpereseknek a szándéka egyedül az árfolyamkülönbözet elszámolására irányult volna is, ezt a felperessel szemben sikerrel fel nem hozhatják, mert L. részvények vételére adott megbízást a felperesnek, a felperes pedig a papírokat nemcsak megvette, hanem azokat (mint bizományos a megbízók részére) tényleg átvette, letétjükbe helyezte, s az még jelenleg is az alperesek letétjében tényleg megvan, vagyis az ügylet a felperessel, mint bizományossal szemben tényleges szállítással teljesíttetett. Tényleges szál-