Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)

94 Hiteljogi Döntvénytár. vagy annál nagyobb összegű illetményeket élvez, erre az időre a nyugdíját elveszti vagy nyugdíjfizetési kötelezettsége szünetel. Ez a korlátozás azonban nem nyerhet alkalmazást abban az esetben, ha az alkalmazottnak az újabb alkalmazással járó javadalma önmagában vagy az alkalmazott nyugdíjával együtt sem érné el azt a minimumot, amelyre az alkalmazottnak a saját és a családja tisztes megélhetésére feltétlen szüksége van. (Kúria 1934. ápr. 25. P. II. 5355/1932. sz.) = A K. ez ítélet indokolásában abból kiindulva, hogy a vasutakat az 1914 : XVII. tc. 22. §-a kötelezi nyugdíjintézet létesítésére s az alkalmazottakat a belépésre, felvethetőnek tartja azt a kérdést, hogy joghatályos-e a fejben említett korlátozó rendelkezés. De önmagában a jóerkölcsökbe ütközőnek nem tekinti. Az 1926 : XVI. tc. 21. §-a szerint az a körülmény, hogy a nyugdíjas ilyen minőségében létfenntartásának biztosítása végett magánfoglalkozást vállalt, a vállalatot az arányszám alapján megállapított kötelezettségének a teljesítése alól nem mentesíti. Ebből következik, hogy a magánalkalmazottakat illetően a nyugdíjszabályzatnak azt a rendelkezését, hogy a nyugdíjas alkalmazottnak más szolgálatadónál tényleges szolgálatba állása az alkalmazott nyugdíjjogosultságát megszünteti, maga a törvény sem tekinti sem érvénytelennek, sem a jóerkölcsbe ütközőnek, hanem csak azt mondja ki, hogy ez a rendelkezés nem alkalmazható olyankor, amikor az arányszám szerint átértékelt nyugdíj a létfenntartásra sem elegendő. A köztisztviselőket illetően pedig az 1934 :1. tc. akként rendelkezik, hogy ha a nyugdíjasnak a nyugdíján felül más, a törvényben megjelölt forrásból származó keresete van, annak a nyugdíját, illetve nyugdíjának bizonyos részét a törvényben meghatározott feltételek fennforgása esetén ideiglenesen be kell szüntetni. 122. Versenytárs gyártmányának megszerzése abból a célból, hogy a saját gyártmánya szállításáról kötött szerződésnek eleget tehessen s az idegen gyártmány tovább eladása csak a megszerzés és eladás körülményeire tekintettel minősülhet tisztességtelen versenynek. (Kúria 1934. ápr. 26. P. IV. 5337/1933. sz.) Indokok : A versenytárs gyártmányának megszerzése valamely versenytárs által abból a célból, hogy saját gyártmányának szállítása tekintetében kötött szerződésnek eleget tehessen, valamint az idegen gyártmánynak továbbeladása önmagában nem tekinthető ugyan az üzleti tisztességbe ütköző cselekménynek, adott esetben azonban a felperesnek az a cselekménye, hogy az alperes által gyártott szénsavat megszerezte és azt a saját megrendelőinek az alperes tartályaiban továbbadta, a megszerzésnek és a továbbelad ásnak körülményeire tekintettel tisztesség-