Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)

62 Hiteljogi Döntvénytár. Indokok: 1. A megállapodás hatályosan létrejött, annak ellenére, hogy abban az időben a szövetkezet igazgatósága a Biztosító magánvállalatok állami felügyelő hatósága által ideiglenesen fel volt függesztve, mert a felügyelő hatóság ellenőrzése mellett létesült és hatályában az igazgatóság felfüggesztésének megszűnése után is fenntartatott. A másodrendű alp. a megállapodás alapján mindenkép jogosítva volt intézkedni, hogy a részjegyek felszabaduljanak és a szanálás céljára felhasználhatók legyenek. A másodrendű alperesnek e részben tett minden intézkedése az érintett megállapodás keretében történtnek tekintendő. Ehhez képest a másodrendű alp. a megállapodás értelmében járt el akkor, amikor a részjegyek birtokát az elsőrendű alperestől megszerezte. A felperes jogainak kijátszásáról sem lehet szó, mert az, hogy a részjegyek a másodrendű alperes birtokába jutottak, csak annak folytán volt a szanálás érdekében joghatályosan hasznosítható, hogy a felperes a részjegyeket a másodrendű alperesre ruházta. Ezen nem változtat az, hogy a kérdéses részjegyek milyen címen Írattak át a rész jegy könyvben. 2. Minthogy az elsőrendű alperes a nála letétben volt 700 darab részjegyet a másodrendű alperes személyében azoknak szolgáltatta ki, akikre a felperes a részjegyeket a megállapodás értelmében átruházta, nincsen jogos alapja felperes ama keresetének, hogy elsőrendű alperes ezeknek a részjegyeknek kiadására köteleztessék. 3. A megállapodás szerint a felperes a részjegyek többségét tevő 700 darab részjegy korlátlan tulajdonjogát ruházta át a másodrendű alperesre annak kiemelésével, hogy a szövetkezet szanálása érdekében a felperes megkérdezése nélkül bármily intézkedést megtehet. Ezt a megállapodást a felperesnek egyoldalú nyilatkozata . nem hatálytalaníthatta. Ehhez képest a másodrendű alp. a szövetkezet szanálása érdekében a részjegyekkel jogosan intézkedhetett akként, hogy azok a szanáló biztosító-társaság részére 1948. dec. 31-ig terjedő szerződési idő tartamára leköttettek. Következéskép ezidőszerint nem jogos a felperesnek az a kérelme, hogy másodrendű alp. ezeket a részjegyeket neki kiszolgáltassa. Arról sem lehet szó, hogy a részjegyek a szanáló biztosító-társaság részére biztosított jogokkal terhelten a felperes tulajdonába visszabocsáttassanak. Mert a részjegyek alapján szavazati jogot csak a tulajdonos gyakorolhat. Ekként csak azzal van biztosítva a szanáló szerződésnek az a lényeges feltétele, hogy a szerződési idő alatt a szövetkezeti részjegyek többségének szavazati joga és ezzel az üzletvezetés tekintetében való szabad, rendelkezés a szanáló biztosító-társaságot