Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVII. kötet (Budapest, 1935)

Hiteljogi Döntvénytár. 61 telhesse. A tökenélkülözés következményekép szenvedett ilyen nagyobb veszteség megtérítésének azonban csak akkor van helye, ha az adós teljesítési késedelme egyáltalán nem menthető. — II. A szolgálati bizonyítvány késedelmes kiszolgáltatása csak abban az esetben szolgálhat kárigény forrásául, ha az alkalmazás megszűnése s a bizonyítvány kiszolgáltatása közt elmúlt időben más állás szerzése éppen a bizonyítvány hiányának okából hiúsult meg. (Kúria 1934. márc. 1. P. II. 4104/1932. sz.) = I. A K. a pénzbeli óvadék visszatartása miatt nem ítélt meg a késedelmi kamat mértékét meghaladó kártérítést, mert «figyelemmel a felek elszámolási viszonyára és arra a körülményre is, hogy köztük jogilag is vitás olyan kérdés merült fel, amely végeredményében csak bírói döntéssel nyerhetett elintézést, az óvadék visszatartását nem lehet az alperes részéről tudatosan vétkes kötelességszegésnek minősíteni* — II. A K, ítélete szerint: «a szolgálati bizonyítvány általában nem előfeltétele, hanem csak megkönnyítő eszköze az elhelyezkedésnek*. 79.1. A részjegyeknek a szövetkezet szanálása céljából bármely intézkedésre feljogosítással átruházása a fiduciarius tulajdonost az átruházóval szemben feljogosítja arra, hogy a letétben lévő részjegyek birtokát megszerezze s a részjegyeket a szanáló biztosító társaságnak lekösse. — II. A szövetkezeti részjegyeknek az alapszabályokban előírt taglétszám megszerzése céljából a szanálás keretében történt átruházása nem sérti a szanálási megállapodásban az üzletrészeladónak biztosított elővételi jogot. (Kúria 1934. márc. 1. P. IV. 1765/1933. sz.) Ügyállás : A felperes és másodrendű alperes közt létrejött megállapodással, amelyet a szövetkezet igazgatósága tudomásul vett, felperes az elsőrendű alperesnél letétben levő részjegyek tulajdonjogát a másodrendű alperesre átruházta azzal, hogy másodrendű alperes a szövetkezet szanálása érdekében felperes megkérdezése nélkül bármely intézkedést megtehet. A másodrendű alperes a szövetkezet szanálását a megállapodás alapján létrehozta akként, hogy a szövetkezet a V. G. H. céggel 1926. dec. 1. napján 1948. dec. 31-ig terjedő időre viszontbiztosítási szerződést kötött, amelynek értelmében a végből, hogy a szerződési idő alatt az V. G. H. cég részére a szövetkezeti részjegyek többségének szavazati joga és ezzel az üzletvezetés tekintetében teljesen szabad rendelkezése biztosítva legyen, az a 700 darab részjegy, amelyet a felperes a másodrendű alperesre átruházott, a V. G. H. cég javára leköttettett olykép, hogy a másodrendű alperes ezeket a részjegyeket a K. banknál a V. G. H. cég letétbe helyezte. Ez a megállapodás jelenleg is fennáll, a V. G. H. jogutóda javára.