Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXVI. kötet (Budapest, 1934)

Tartalommutató. v Lap g) pontjai alapján a felmondás nélkül azonnal elbocsátást indokolja. — II. Ha az alkalmazott a pihenés tényét a munkaadóval szemben beismerte, az elbocsátás jogi hatását nem érinti az a körülmény, hogy beismerése a valóságnak meg nem felelt 85 191. A vezetőállásban lévő tisztviselő, aki a cégével üzleti összeköttetésben álló vállalattól a cégtulajdonos tudta és hozzájárulása nélkül jutalékot elfogadott, a cég bizalmával viszszaélt s üzleti érdekeit veszélyeztette 145 122. A kir. Kúriának állandó gyakorlata szerint a szolgálati szerződés természetével, valamint a mindkét féltől a jogok és kötelezettségek teljesítése körül megkövetelhető jóhiszeműséggel és tisztességgel ellenkezik az olyan magatartás, amely szerint a munkavállaló szolgálatadóját hosszú időn át bizonytalanságban tartja a tekintetben, hogy a szolgálati viszonya megszűnésének jogos voltát, a nyugbérezés hatályosságát elismeri-e vagy sem, és az ilyen magatartás mellett a már megszűnt szolgálati viszonyból számos évvel később újabb jogokat támasztani nem lehet 92 d) Végkielégítés. 180. A végkielégítés intézményének az 1910/1920. M. E. számú rendelet 9—13. §-aiban való szabályozása mellett nincs elzárva a lehetősége annak, hogy a felek a végkielégítés feltételeit, mértékét és esedékességét a rendelet 23. §-ának korlátai közt, tehát nem az alkalmazott hátrányára, más módon állapítsák meg. Ennélfogva a felek szabad megegyezése esetén a végkielégítés összege a rendelet 9. §-ában meghatározott mértéket meghaladhatja 140 •e) Vasúti szolgálat. 82. A vasúti alkalmazott létszámból törlésének joghatályossága a törlés megtörténtekor fennállott helyzet szerint bírálandó el 61 1) Nyugdíj. 1. I. A munkavállaló nem igényelhet nyugdíjat vagy ahhoz hasonló szolgáltatást pusztán azon az alapon, hogy a szolgálattal járó fáradalmak és megerőltetés következtében vált munkaképtelenné. — II. Ha azonban a munkaadó a munkavállalónak szolgálatbalépése alkalmával, vagy később, a szolgálatképtelensége esetére nyugdíj fizetését ígérte, az ilyen kötelező ígéret a nyugdíjfizetés feltételeinek és a fizetendő nyugdíj mértékének a tüzetes meghatározása nélkül is alkalmas kötelezettségének a megalapozására. Ilyen esetben a nyugdíj folyósításának a feltételeit és a nyugdíj mértékét, ha ezek tekintetében a felek között vita támad, az eset körülményeinek, különösen pedig a felek netán kivehető akaratának és a hasonló esetekben általában követett szokásnak a figyelembevételével a bíróság állapítja meg 1 23. I. Ha a szerződés alapján nem maga a munkaadó, hanem a munkaadó által a nyugdíjügyek intézésére kezelési szervként önálló jogi személyiséggel létesített s a munkaadó vállalat keretében működő és ennek anyagi hozzájárulásában részesülő nyugdíjegyesület, nyugdíjintézet, vagy nyugdíj-